A dicsőítők és kihívásaik

Ez a két dolog marad meg az örökkévalóságban.

Néhány szempont, ami segít, hogy tisztában legyél a küldetéseddel.

Minél többet fogunk fel Isten és Jézus lényéből, annál inkább imádjuk Őt.

A Bethel Music-os Jenn Johnson gondolatai a dicsőítésről és a sekélyes hit veszélyeiről.

Aki sokszor ad, annak rendszeresen kapnia is kell. Ez különösen fontos a kiemelten látszó szolgálatoknál.

A dicsőítés mennyei műfaj, ezért onnan lehet tanulnunk is.

Nagy különbség félni valakitől, és félni valakit.

Ahhoz, hogy egyre jobbak legyünk a küldetésünkben, folyamatosan képeznünk kell magunkat. Ez mindannyiunkra igaz, ám a dicsőítésben szolgálóknak megvannak a speciális szempontjaik.

A dicsőítőknek nagyon fontos, hogy akiknek játszanak, azok egyre otthonosabban mozogjanak az imádat közegében.

Ez az egyik legizgalmasabb lehetőség azoknak, akik dicsőítést vezetnek.

A dicsőítésnél érzékelnünk kell a láthatatlant, és ő a Szentlélek.

Mit lehet Róla írni? Könyvek és beszédek ezrei próbáltak valamennyit közölni - az ő személye azonban annyiban több, mint a leírtak vagy elmondottak, hogy bárki találkozhat vele, és nagyon mély kapcsolatot alakíthat ki vele.

A dicsőítésnél kiemelten fontos, hogy az személyes legyen, Istennek illetve Jézusnak szóljon, ők legyenek a középpontban. Kimeríthetetlen téma a velük való kapcsolat, most csak néhány gyakorlati szempontot fogalmazunk meg Istennel kapcsolatban.

A belső szoba az a hely, ahol egyedül vagy Istennel.

A dicsőítők érzékenyebbek az átlagnál, de ez sajnos igaz a kísértésekre is.

Ha Isten ad különleges élményeket, akkor használjuk őket jóra.

A lelkünket kinyitni mások előtt mindig kockázatos. Ám megéri.

Az énekeket lehet rutinból, felületesen énekelni, de átélve, a szívünkből is.

Ha valaki embereket segít Istenhez közelebb kerülni a zene által, akkor azt érdemes átgondoltan tenni.

Aki a dicsőítésben szolgál, annak tudnia kell, hogy ő érzékeny alkat. Ez van, amikor előny, ám van, amikor fokozottan vigyáznia kell.

Találj rá önmagadra - Istennel!

Ha Dávid király ma élne, csak kapkodná a fejét, mert nemcsak egyszer kellene vigyáznia erkölcseinek tisztaságára, hanem folyamatosan. A mai dicsőítőknek is vigyázniuk kell, mert ez egy érzékeny terület.

Aki a nyilvánosság előtt vezet dicsőítést, az kényes helyzetben van. Szerepelnie kell, de nem az övé a főszerep. Egy szimbolikus oltárt állít, és ami ott történik, annak az illata csak felfelé szállhat.