Hogyan győzzünk a türelemért folytatott küzdelemben?
A türelem egyáltalán nem hétköznapi, sőt, még csak nem is könnyű. A türelem azonban megéri.
A türelem egyáltalán nem hétköznapi, sőt, még csak nem is könnyű. A türelem azonban megéri.
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség (Galata 5:22). A türelem egy erény, mindenki ezt mondja. Nem tévednek, azonban nem sokan magyarázzák el, hogyan lehet kifejleszteni ezt a tulajdonságot. Ehelyett úgy beszélnek, mintha a türelem olyan természetes lenne, mint a légzés. Ez viszont sajnos nem igaz.
Amikor a türelemre gondolunk, sokszor egy olyan embert képzelünk el, aki stresszes helyzetek közepette is békében van. A türelmes ember nem érzi úgy, hogy az idő nyomást gyakorolna rá, hogy azonnali megoldást találjon. Ehelyett megfontoltan közelíti meg a probléma megoldását – vagy inkább úgy dönt, hogy vár Istenre és a kedvező kimenetelre.
Amikor egy türelmes embert képzelünk el, általában nem magunkra gondolunk. Forgalmi dugók. Emberek, akik nem hagyják abba a beszélgetést. A webböngésző túl sokáig töltődik be. Valaki késik. Ezekben a pillanatokban nehéz türelmet tanúsítani. A türelem megtalálása sokszor lehetetlennek tűnik.
Amikor azonban kinyitjuk a Bibliát, rengeteg olyan történetet láthatunk, ahol az emberek szenvedtek és várták, hogy a körülményeik megváltozzanak. Néha saját maguknak kellett cselekedniük, néha pedig Isten szabadítására vártak.
A türelem nem azt jelenti, hogy panasz nélkül várakozunk. A türelem definíciója inkább várakozás bizalommal. Dávid segíthet ezt megérteni. A 13. zsoltárt Istenhez intézett kérdésekkel nyitja; érzelmi kérdésekkel, amelyeket egy rászoruló ember mond ki.
“Meddig tart ez, URam? Végképp megfeledkeztél rólam? Meddig rejted el orcádat előlem? Meddig kell magamban tanakodnom, és bánkódnom szívemben naponként? Meddig kerekedhetik fölém ellenségem?”
Zsoltárok 13:2-3
Hányszor álltunk már térden, ilyen imákat visszhangozva? Voltak pillanatok az életünkben, amikor úgy éreztük magunkat, mint Jób. Ártatlanul, de számtalan problémával terhelten. Még a hozzánk legközelebb állók sem tudtak segíteni szenvedésünk enyhítésében. Talán életünk más időszakaiban pedig olyanok voltunk, mint az izraeliták, akik a pusztában vándoroltak, mert elszakadtak Istentől. Minden helyzetben szabadulást akartunk, de a szabadulás nem mindig jelentkezett… legalábbis nem akkor, és nem ahogy kértük.
Gyakran kell várnunk, de a szabadulás mindig eljön. Ahelyett, hogy csak az aggodalmainkat hangoztatnánk Istennek, a bizalmunkat is erősítsünk meg benne, miközben szenvedünk. Dávid is ezt tette. “Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz. Éneklek az ÚRnak, mert jót tett velem.” (Zsoltárok 13:6)
A türelemért való küzdelem valódi, de ha megtesszük a megfelelő lépéseket, akkor félelmeinket, frusztrációinkat és sérüléseinket az Úrba vetett bizalomra tudjuk fordítani. És ahol bizalom van, ott béke van.
“Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk.”
Róma 8:25
Isten szabadítása a nehéz körülményekből nem mindig látható. Azonban nem mindig hagyatkozhatunk arra, amit látunk. Ehelyett arra támaszkodhatunk, amit Istenről tudunk, ami okot ad arra, hogy türelmesek legyünk.
“A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.”
Galata 6:9
Isten áldásai akkor érnek minket, ha nem hagyjuk abba az Ő követését. A türelmes életmód az, amely várakozás közben sem szűnik meg jót tenni.
“De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.”
Ézsaiás 40:31
Ez egy újabb ígéret a türelmes életmódra. Bármilyen okból is gyakoroljuk a türelmet, az áldások biztosan követni fogják.
“Akik könnyezve vetettek, ujjongva fognak majd aratni.”
Zsoltárok 126:5
Ebben az életben szenvedés ígérkezik, de Isten áldásai is jönni fognak. Egyszerűen csak el kell viselnünk a rosszat egy ideig, amíg várjuk a jót.
“Jobb valaminek a befejezése, mint az elkezdése. Jobb türelmesnek lenni, mint kevélynek.”
Prédikátor 7:8
Ha tudjuk, hogy valaminek az eredménye jobb, mint a kezdete, az bátorít minket arra, hogy egész életünkben türelmesek legyünk.
“A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.”
Róma 12:12
Ha ugyanannyit vagy még többet imádkozunk, mint amennyit aggódunk, az segíteni fog nekünk, hogy türelmesebbek legyünk. A szenvedés kemény dolog, és a Biblia elismeri ezt az igazságot. Mindazonáltal a Szentírás világossá teszi, hogy a türelem mindig lehetséges.
“Az ÚRhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem.”
Zsoltárok 34:5
Hányszor valljuk be ezt magunknak? Túl sokszor elfelejtjük, hogy mit tett Isten, ami megnehezíti a türelmet a jövőben.
“Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is.”
Kolossé 3:13
Isten rengeteg türelmet használ a velünk való kapcsolatában. Ahogyan Ő szeret, nekünk is arra kell törekednünk, hogy másokat is szeressünk. Ez azt jelenti, hogy türelmesnek kell lennünk velük, amikor mi inkább a saját indulatainkat csillapítanánk.
“Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.”
Példabeszédek 3:5-6
Az életben nem minden problémát kell nekünk megoldanunk. Néha csak Istenre kell hagyatkoznunk, és meghallgatnunk, amit mondani akar. De tudnunk kell, hogy ez időbe telhet.
“Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.”
Jakab 1:2-4
A Biblia arra bátorít bennünket, hogy viseljük el a különböző megpróbáltatásokat, amelyekkel találkozunk. Ennek egyértelmű haszna van, és ez a haszon az, hogy egyre inkább olyanok leszünk, mint Jézus.
Olyan korban élünk, amikor az azonnali kielégülés mindenhol jelen van. Bármelyik csatornát, filmet, műsort, dalt, stb elérhetjük akkor, amikor csak akarjuk. Ily módon a türelem ellentmondásosnak tűnik a mindennapi életben.
Vannak azonban olyan elemek az életben, amelyeket nem tudunk befolyásolni, mint például a szeretteink halála, egy szakítás, egy betegség vagy egy sérülés utáni felépüléshez szükséges idő. Nem tudunk mindent irányítani. Vannak dolgok, amelyekhez idő kell. A türelem nem fejlődik egyik napról a másikra, ahogy az Istenbe vetett bizalom sem – de mindkettő lehetséges.
Jézus világossá tette, hogy a hívő ember élete szenvedéssel jár (János 16:33). Amikor a türelmet választjuk a rohanás helyett, vagy Istent önmagunk helyett, akkor minden tekintetben pozitívabb kimenetelű döntést hozunk. Az Istenben való bizalom azt jelenti, hogy elismerjük, hogy Ő olyan jövőt ad nekünk, amit mi magunk soha nem tudnánk megadni.
Ezért, amikor legközelebb nehéz helyzetbe kerülünk, és Istentől kérünk szabadulást, talán ahelyett, hogy elsietnénk az életnek ezt az időszakát, kérhetnénk Istentől türelmet a kitartáshoz. Kérhetjük, hogy jól megtanuljuk a leckét, miközben türelmesen várjuk, hogy eljöjjön az Ő szabadítása.
A türelem egyáltalán nem hétköznapi, sőt, még csak nem is könnyű. A türelem azonban megéri.
Forrás: Crosswalk