Kezdj hozzá, mert sohasem késő

Hallgatod, és felfigyelsz valami egyedire, de nem tudod pontosan, hogy mi is az. Van mélysége, van tartalma, és zeneileg is a helyén van. Mindegyik száma karakteres, és egyedi módon fejezi ki választott mondanivalóját. Aztán megtudod, hogy a szülei misszionáriusok voltak, s hogy mindig szólt náluk a zene, s hogy már gyerekkorától tanult muzsikálni. Aztán dicsőítést vezetett, s hogy mennyire intenzíven, azt jól érzékelteti a Battle Cry (Csatakiáltás) című dala:

Egyszer aztán találkozott egy ismert előadóval, aki azt a kijelentést tette, hogy minden dicsőítésvezetőben egyúttal ott van a dalszerzés képessége is. Ez nagyon mélyre ment Amanda lelkében, amit aztán aznap éjszaka egy átélés is megpecsételt. Elindult ezen az úton, és már ennek eredményeképpen született meg egy némiképp rendhagyó karácsonyi dal:

Amanda története elgondolkodtató. Dicsőítést vezetett, férjhez ment, lett három gyermekük, és ekkor hallja azt, hogy benne is ott van a dalszerzés képessége. Komolyan veszi, amit hall, és kezdi csiszolni az énekszerő képességét, lesz egy mentora is, és amit hallott, azt kezdi átélni is. Mindez negyven felé közelítve. Ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra. Van-e bennem olyan képesség, tehetség, mely talán csillant egyszer, de aztán az élet teendői, gondjai betemették? Ha dicsőítést vezetsz, akkor ez az állítás rád is igaz: vannak benned megszületendő énekek. Kérd, hogy átvehesd őket, majd továbbadhasd nekünk. Kellenek a magyar nyelvű új imádó énekek, meg az evangelizációs jellegűek, meg az Evangélium igazságát kibontók.

De lehet, hogy benned másfajta képesség szunnyad, amely idáig nem jött elő. Ám már álmodtál róla, csak valahogy nem találta kifelé az útját. Vagy meg kell(ett) érned rá. Vond be Istent a saját képességeid, lehetőségeidről való beszélgetésbe. Kérd meg, hogy valósítson meg mindent, amit veled eltervezett. Avasd be minden tervedbe, gondolatodba, álmodba, és bízd rá az időzítést. Ám amikor elkezd látszani valami, akkor azt tedd a lehető legjobban, legszebben – legyen az akármilyen jelentéktelennek tűnő is. Ezt üzeni nekünk Amanda példája. Egy olyan énekkel köszön el tőlünk, amelyik emléket állít az Örömhír régi vágású utcai hirdetőinek. Mert mindig voltak olyanok, akik annyira szerették Jézust és az embereket, hogy vállalva az elutasítást, kiálltak és mondták az Igazságot.