Néhány évvel ezelőtt azon kaptam magam, hogy küszködöm. Azt tapasztaltam, hogy a hitem és az Istenbe vetett bizalmam 24 órán belül hatalmas mértékben csökkent majd pedig újra megnövekedett. Úgy tűnt, mintha hirtelen az Istenben és az Ő Igéjében való hitből a reménytelenség erős érzése lett volna úrrá rajtam. Minden, amire az életemet építettem, a nagyon közeli érzésből a nagyon távoliba került. Szeretem az egyházat, szeretem a közösséget és szeretem Istent. Egész életemben a gyülekezet tagja voltam, de keresztény hitem szakaszokon és időszakokon megy keresztül.

Ha régóta vagy benne a kereszténységben, tudod, hogy van erre egy mondásunk: hegycsúcsok és völgyek. Mindannyian tudjuk, hogy ez így van. Az élet nagy részét nem tudjuk befolyásolni, és a különböző időszakok jönnek és mennek. Mindannyiunknak vannak ilyen életszakaszai Istennel, s ezek formálják a hitünket és azt, hogy kik vagyunk ma. De valahogy mégis megpróbálunk mindent irányítani, különösen, amikor az élet olyan részeiről van szó, amelyek küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal járnak. Egyre inkább megtanulom, hogy a próbákra adott reakcióim az életem egyik legformálóbb tapasztalatává válnak.

A legtöbben elfutunk, amikor jönnek a bajok, mert nem készültünk fel arra, hogy reménységgel és erővel reagáljunk rájuk. És ez azért van, mert nehéz felkészülni a megpróbáltatásokra, amikor éppen bennük vagyunk. De egészen más dolog előre felkészülni rájuk.

Hajlamosak vagyunk hagyni, hogy az érzéseink és a tapasztalataink diktálják, hogyan reagáljunk az életünk megpróbáltatásaira, és ez veszélyes dolog. De ha úgy döntünk, hogy hagyjuk, hogy a jó időszakaink alakítsák azt, hogy kik vagyunk a nehéz időkben, akkor sokkal erősebb alapot fogunk kialakítani, amelyre az életünket építhetjük. Jézus sokkal nagyobb annál, mint amit érzünk, ezért hagynunk kell, hogy a hitünket az formálja, aki Ő – és nem az, hogy mit érzünk.

Íme három dolog, amibe kapaszkodhatunk, hogy reményt találjunk a megpróbáltatások közepette.

1. Még Jézus is túllátott önmagán

Jézus minden cselekedete mögött tudta a miértet. Eltökélt volt, hogy Atyja akaratát teljesítse, és semmi mást. Miért kellett Jézusnak, magának a Megváltónak fájdalmat elviselnie? Küldhetett volna egyszerűen tüzet, özönvizet vagy valami mást, hogy megmentse Őt, de nem tette. Miért volt ez így? Mert Jézus tudta, hogy ez végső soron nem róla szól, hanem az Atyáról és az Ő akaratáról szólt és szól ma is.

Ma is erre a gondolkodásmódra van szükségünk. Ha azt hiszed, hogy az életed arról szól, hogy TE hogyan tudsz előrehaladni, hogyan tudod megtenni a következő lépést stb. akkor át kell alakítanod ezt a perspektívát. Nyilvánvalóan Isten azt akarja, hogy álmodj, és fejleszd az erősségeidet és képességeidet, de végső soron minden az Ő akaratának teljesítéséről szól. Jézus csak azért tudta elviselni a keresztre feszítés előtti és alatti borzalmas fájdalmakat, mert még a szörnyű megpróbáltatások közepette is önmagán túlra látott.

2. Nem vagy egyedül

Bármilyen közhelyesen hangzik is, nem vagy egyedül. Ezt a tényt nagyon fontos, hogy felismerd. Egyre individualistább világban élünk, ahol minden az „én, én, én”-ről szól, és arról, hogy minél kizárólagosabbak legyünk, de mi, keresztények nem arra vagyunk hivatottak, hogy önzőek és individualisták legyünk, hanem arra, hogy közösséget alkossunk. És ebben a közösségben meg kell osztoznunk egymással. Az Apostolok Cselekedetei 2. fejezetében a hívők közössége őszinte példát mutat arra, hogyan kell ma közösséget vállalnunk.

Persze, tarthatsz egy moziestet a barátaiddal, elmehetsz piknikezni az osztálytársaiddal, vagy úszni a legjobb haveroddal, de a lényeg nem az, hogy mit csinálsz a közösségben, sokkal inkább a mögötte lévő hitelesség. A hitelesség a legfontosabb, amikor a kapcsolatokról és a közösségről van szó. Keress olyan embereket, akik mögötted állnak – hegycsúcsokon és völgyeken keresztül. Ők fontosak. Az 1Sámuel 14:14 arról beszél, hogy mennyire fontos, hogy legyenek mögötted emberek, bármi történjék is. Olvasd el!

3. Minden egyes nap hirdesd Jézus feltámadását

A Biblia a megpróbáltatások alatt való kitartásról beszél, mivel ez az egyik legnagyobb és legerősebb bizonysága annak, hogy szereted Jézust. Ahogy már beszéltünk róla, ezt nehéz megtenni, amikor megpróbáltatások közepette vagy, ami azt jelenti, hogy ezt az alapot még a nehézségek előtt meg kell építened.

Ezt mindig sokkal könnyebb mondani, mint megtenni, de ha nem mondjuk magunknak, hogy ténylegesen felkészüljünk a próbákra, akkor hogyan maradjunk hűségesek a próbák közepette? Bízzunk a feltámadásban és a benne rejlő reményben. A feltámadás mindig erősebb, mint bármi, amivel szembenézel.

Timothy Keller így fogalmazza meg ezt: „Nem számít, mennyire sötét most az életed – a feltámadás miatt eljön a világosság”. Nem a te kezedben van a holnapi megpróbáltatások irányítása, de mindig dönthetsz úgy, hogy ma igazságot hirdetsz magad felett. Jézus soha nem mondta, hogy könnyű lesz Őt követni – valójában épp az ellenkezőjét mondta. Azt azonban megígérte, hogy soha nem hagy el minket.

Forrás: Relevant