Beidegződés, ami magától hat
Rászokni a jóra, és leszokni a feleslegesről, a rosszról.
Rászokni a jóra, és leszokni a feleslegesről, a rosszról.
Ha a bicepszedre gyúrsz, akkor nagyobb lesz a bicepszed, ha futsz vagy biciklizel, egyre nagyobb távra leszel képes. Amit sokszor teszel, az rögzül az idegeidben, és önjáróvá válik. Ha az jó dolog, akkor örülsz neki, de ha a veszekedésre szoktál rá, és kiabálsz, mert feszültség jön, akkor az gond neked és a környezetednek is. A Róma 13 eleje – többek között – a rossz beidegződéseket veszi célba. Változtasd meg a gondolkodásodat és a szokásaidat is. Érdemes kiválasztani egy területet, és ott visszametszeni a rossz vagy rosszra vivő bejáratottságokat.
Ha például pornófüggő valaki, akkor az jól oda tudja kötözni a képernyő elé az embert. Ne ess kétségbe, ha nem tudsz egyből elszakadni (néha egyből megy) ettől, vagy más, évek alatt kialakult szenvedélyedtől. Rövidebb idő alatt fogsz leválni róla, mint ameddig magához édesgetett. Aztán már napok is eltelnek, míg visszaesel, és pár hét, hónap (na jó, néha év) múltán már kialakul a nemet mondani tudás szokása. És egyszer csak azon kapod magad, hogy ha egy kicsit is pajzán tartalom közeledik a képernyőt nézve a perifériális észlelésed felé, akkor egyből másfelé veszed az irányt. Ha pedig undort is érzel, akkor egészen szabad vagy. A teszt az, hogy mi mennyire kényszerít, ha felfüggeszted egy időre. Ha rendszeresen pálinkát iszol az egészséged miatt, akkor egy hétig ne idd, hogy lásd, nem lettél-e a foglya. Ha netezel, sportot nézel, bármit sokszor vagy sokat fogyaszt a szemed vagy a tested, akkor egy hétre, hónapra vegyél vissza, és meglátod, mennyire volt kényszeres.
Több minden is segíthet abban, hogy felhagyjunk a vonzó, káros rosszal. Ilyen lehet, ha megunod, hogy állandóan vereséget szenvedsz. Eleged lesz belőle. Segít az istenfélelem, mert az Ige szerint az által távozhatunk el a gonosztól. Az is hatásos, ha rájössz, hogy telik az idő, és nem akarod feleslegesre, “utána bocsánatot kell kérni”-kre pazarolni az adott számú napjaidat. Végül a legdurvább, amikor megérzed vagy meglátod a gonoszt a téged csábító vonzás mögött. Abból aztán soha nem fogsz többet kérni.
A jó és a szép pedig vonzó. Már egy kicsit is beljebb kerülni is kimondottan jó érzés. Ha javul a jellemed, a megbízhatóságod, az fenséges átélés, már pár százalék javulás széppé teszi a napodat. Ha optimista vagy az idővel, akkor az kifog rajtad, és mindenhonnan elkésel. Aztán kezdesz realistán időben elkezdeni készülődni, és mindenki csodálkozik, hogy a valaha késve érkező, az elsők között ér oda. Be kell az idegeidbe edzeni a hasznosat, az életszerűt, a vétkezésmenteset. És akkor te, aki valaha óriásiakat zabáltál este, miután kimerülten hazaértél, egyszerűen nem eszel, csak egy keveset, mert nem vagy éhes, az ét-vágyadat pedig kontrollálod.
A teszt pedig, hogy tényleg megváltoztál, az a legfáradtabb állapotod. Ha akkor is az új beidegződések szerint cselekszel, akkor megtörtént a kívánt változás – köszönet a rendszeres edzéseknek. Ha egyedül nem vagy alig megy, kérj segítséget attól, akiben megbízhatsz. Aki pedig maga is ilyen területvisszafoglaló volt, az szívesen segít másnak abban, hogy élete, jelleme egy részét a megismert jó ellenőrzése alá vonhassa. Így fejlődünk, szépülünk, hibáztatás-mentesen, türelmesen, jóakarattal, alázattal, mert egyforma anyagból vagyunk gyúrva. Mindannyiunkat becsapna és pusztítana a gonosz, és mindannyiunkat szabadítana Jézus. Mint anno Jeruzsálemet, a mi életeinket is sok minden rombolhatta le.
Álljunk neki építkezni, ne ijedjünk meg az elrettenteni próbáló ellenségtől, hanem tartsunk ki, összefogva, közösen. Felépül a fal, s majd a templom is, és Isten dicsősége újra megjelenhet közöttünk.