Jota dala – Egy folyamat része

Amerikában a 90-es években a keresztény popsztároktól (Amy Grant, Michael W. Smith) volt hangos minden, a dicsőítés amolyan marginális zenélgetésnek tűnt mellette. Néhány kisebb kiadó (Integrity, Vineyard) hűségesen tette közzé a dicsőítő dalokat, de alig tudtak fennmaradni. Aztán fordult (helyére került) a világ, és ma a dicsőítés messze a legnépszerűbb és legkeresettebb műfaj.

Abban, hogy itthon a dicsőítés ismert legyen, két tényező játszhat szerepet. Az egyik, hogy olyan hívő előadók és dalok tűnjenek fel, akik/amelyek ismertté válnak. A másik pedig az, amikor ismert előadók találkoznak Jézussal. Az utóbbiba sorolható Mező Misi, Malek Andi és Caramel életútja, akik komolyan odafordultak Isten felé, és elkötelezték magukat mellette. Karakteresen vállalják a hitüket, mint például Caramel a Reménység Esték balatonboglári koncertjén, vagy Mező Misi A Dalban, amikor értékelte Jota előadását.

Aztán a hitet megtaláló ismert művészek eldöntik, hogy ezt indirekt vagy nyílt módon fűzik bele előadói pályájukba. Ilyen volt például a No együttes, akik közvetve utaltak a láthatatlan világra, de hallgatóik megérezték, hogy valami több van itt, és volt olyan eset, amikor a koncert után több tucatnyian ott maradtak beszélgetni, és akkor már nyíltan beszéltek Jézusról. Íme emblematikus daluk, a Lenn a folyónál:

Ákos a maga módján szintén úttörőnek számított a hit intelligens zenei megfogalmazásában, és ezt nagyon sokan díjazták, mivel a szöveg és a dallamok igazi művészetet alkottak. Friderika pedig – ha már A Dalról van szó – az eddigi legmagasabb Eurovíziós helyezésünket épp egy Istenre utaló énekkel, a Kinek mondjam el vétkeimet című énekkel szerezte:

Ebbe a folyamatba érkezett most Jota, és a Kárpát-medence minden pontjának bemutatta, hogy mai zenével is lehet Jézusról, Jézusnak énekelni. Művészek és egyszerű emberek is hallhatták, láthatták – a közönségszavazatoknak köszönhetően többször is. Ez egy jelzés volt, amit sok helyen vehettek, és ez a dal a szívekhez is szólt. Tudatta, hogy az ember (benne a zenészekkel) legmagasabb rendű tevékenysége nem más, mint köszönetet mondani Teremtőjének, és áldani Őt hozzánk való jóságáért.