A kezdetekről szóló könyv – azaz a Genezis, Mózes első könyve – minden idők legnagyobb jelentőségű szavaival indul: „Kezdetben teremtette Isten…” Istennek az emberiség számára írt nagyszabású és dicsőséges története e szavakkal veszi kezdetét. A könyv olyan híres emberek történeteit tartalmazza, mint Abrám/Ábrahám, Izsák, Jákób és József, akiknek az élete előrevetíti Isten választott népe iránti irgalmasságát. A Biblia elején, közvetlenül a bűnbeesés után Isten megígéri, hogy elküld valakit, aki örökre legyőzi a Sátánt és a bűnt. Jézus, a teremtő Ige, aki által Isten mindent létre hívott (Jn 1,1), egy nap majd eljön, hogy a bukott világba költözzön, és megmentse a bűnös emberiséget.

Isten – Mózes révén – gondoskodott ezeknek az iratoknak az elkészítéséről, hogy önmagáról, jelleméről és a világban végzett munkájáról egységes képet adjon az Egyiptomból kiszabadultak második generációjának, azoknak, akik birtokba vehették az ígéret földjét. Ez az arról szóló beszámoló, hogy miként bánik Isten az emberiséggel egészen a teremtésben adott tervétől kezdve, összekapcsolta ezt a nemzedéket Isten folyamatosan tapasztalható kegyelmével, irgalmával és vezetésével.

Mózes első könyvének az első néhány fejezete bemutatja Istent mint Teremtőt, illetve Istennek az ő képét hordozó teremtményére, az emberre vonatkozó célját. Az emberi bűn megfertőzte és eltorzította Isten teremtett világát, de nem hiúsította meg eredeti szándékait. Továbbra is őt tükrözi és imádja a teremtés, és dicsősége betölti az egész földet. Isten, hogy szentségét és a bűn elleni gyűlöletét demonstrálja, ítéletet tartott (1Móz 3,16–19). Ugyanakkor ez az ítélet nem homályosítja el azt a túláradó kegyelmet, amely végig kitűnik Mózes első könyvéből. Megígérte, hogy elküld egy gyermeket, az asszony utódját, aki egy nap majd örökre összezúzza a Sátán fejét (3,15). Ily módon Isten kinyilvánította, hogy megvan a terve arra, miként szerezze vissza ellene lázadó képmását a bűnből. Mózes első könyvében Isten újra és újra megerősíti ezt az ígéretet a szövetségkötések sorozata révén; kifejezi az emberek iránti hűségét, kitartását és irgalmát, ugyanakkor azt várja tőlük, hogy erre a kegyelemre imádattal és engedelmességgel válaszoljanak.

Isten eredeti terve és szándéka a világra nézve nem változott. Továbbra is az a célja, hogy a világot az ő dicsősége töltse be, és hogy ehhez az ő képmását viselő teremtményét használja föl. Krisztus – a haragot elhordozó halála és életet adó feltámadása által – lehetségessé teszi az ember számára, hogy betöltse eredeti rendeltetését, amelyre teremtetett. Jézus halála beteljesítette Istennek a szövetségben adott minden ígéretét, így utat nyitott az emberek számára ahhoz, hogy a bűn ellenére összhangban legyenek Istennel. Jézus tökéletes engedelmessége bemutatta Isten országának az értékrendjét és az előttünk álló reménységet: eljön a nap, amikor a bűn és a halál örökre megsemmisül.

“Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.”

1Mózes 1,1
Szólj hozzá te is!