János első két levelében óvta az egyházat a hamis tanítóktól, akik kívülről érkezve ámították a gyülekezetet. Eretnekségükkel sokakat félrevezettek, és megfertőzték az evangélium igazságáról alkotott felfogásukat. A 3Jn-ban az egyház egy másik romboló hatással kerül szembe. Diotrefész, egy egyházi vezető úgy tartotta kézben az irányítást, hogy nem engedett más szolgálattevőket szolgálni a gyülekezetében. Sőt, ami még rosszabb, azokkal a gyülekezeti tagokkal is megszakította a kapcsolatot, akik kedvesen viszonyultak ezekhez a szolgálattevőkhöz. Ezzel semmibe vette azt, amire János biztatta a gyülekezetet, vagyis hogy mutassanak példát a krisztusi szeretetre minden hívő testvér iránti kapcsolatukban.

Jézus: Közösségünk záloga - 3János

Diotrefész kevélysége ártott az egyháznak; meg kellett őt állítani. János azt tervezte, hogy ellátogat a gyülekezetbe, és lerendezi a dolgot, de addig is levelet írt, hogy szembesítse a gyülekezetet vezetőjük erkölcsi bukásával.

János a gyülekezet egyik tagjának, Gájusznak címezi levelét, aki elég tehetős volt ahhoz, hogy gondot viseljen ezekre az utazó szolgálattevőkre. János arra biztatta Gájuszt, hogy támogassa azokat, akik munkatársai „az igazságban” (3Jn 1,8). Ők is az evangéliumért munkálkodtak, hűséges szolgálatot végezve a pogányok között. János szerint a gyülekezet feladata volt, hogy támogassa, bátorítsa és felkészítse ezeket az evangéliumi munkásokat. Diotrefész tettei akadályozták azt a jó munkát, amelyet ezek a munkások végeztek. János láthatóan úgy érezte, Gájuszban van annyi magabiztosság, erő és képesség, hogy szembeszálljon Diotrefész tetteivel, és az ő vezetésével a gyülekezet továbbra is támogassa és kiküldje a munkásokat.

Az egyház fontos jellemzője kell, hogy legyen a misszionáriusok és igehirdetők kiküldése. A Jézus Krisztus igaz kijelentéseire alapított gyülekezeteknek időt és energiát kell fordítaniuk arra, hogy előmozdítsák az evangélium terjedését a világon. Az apostolok cselekedeteiben végig azt látjuk, hogy Isten egyháza hűségesen kiküld igehirdetőket Pál, Barnabás, János (akit Márknak is hívtak) és más misszionáriusok személyében, Isten pedig használja ezeket a vezetőket egyháza építésére szerte a világon. A hűséges vezetőknek követniük kell azt, amire János ebben a rövid levélben biztat, és fel kell hatalmazniuk gyülekezetüket arra, hogy szeressék, szolgálják és kiküldjék azokat, akik elviszik Jézus nevét a világ minden tájára.

“Nagyon örültem, amikor testvérek jöttek, és bizonyságot tettek a te igazságodról, minthogy te igazságban jársz.”

3János 1,3