Gyakran feltesszük a kérdést: „Honnan tudhatom, mi Isten akarata?” Sokszor szeretnénk biztos válaszokat, egyértelmű jeleket, miközben a döntések terhe nyomja a szívünket. A Biblia nem ígéri, hogy minden kérdésünkre azonnali, részletes forgatókönyvet kapunk, de azt igen, hogy Isten bölcsessége elérhető számunkra. Az alábbi igeversek nem mechanikus megoldásokat kínálnak, inkább formálják a gondolkodásunkat, a szívünk irányultságát és a hitünket.

Példabeszédek 3,5–6

„Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.”

A bölcs döntések alapja a bizalom. Isten arra hív, hogy ne kizárólag a saját tapasztalatunkra vagy logikánkra építsünk, mert az ő perspektívája mindig teljesebb, mint a miénk. Döntés előtt fontos megkérdezni: valóban Istenre bíztam ezt a helyzetet? A mindennapi életünk útjain akkor tapasztaljuk meg Isten vezetését, ha tudatosan bevonjuk őt a terveinkbe. A „megegyengetett ösvény” nem feltétlenül könnyű út, de olyan, amely Isten céljai felé vezet.

Jakab 1,5

„Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.”

Isten nem fukarkodik a bölcsességgel. Nem kell bizonyítanunk, hogy „elég érettek” vagyunk ahhoz, hogy kérjünk tőle. A bölcsesség Isten szerinti látásmódot jelent. A hitben való kérés azt jelenti, hogy számítunk Isten válaszára, de sokszor azért nem kérünk, mert félünk a válasz következményeitől. Jakab levele bátorít: az Úr örömmel ad, nem rója fel a múlt hibáit.

Zsoltárok 119,105

„Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.”

Az Ige nem reflektor, amely messzire világít, sokkal inkább mécses, amely a következő lépést teszi láthatóvá. Isten gyakran nem tárja fel egyszerre az egész utat, hogy hitre tanítson bennünket. A döntések során sokszor csak annyit látunk, ami a következő engedelmességi lépéshez szükséges. A Szentírás segít megkülönböztetni a jó irányt a tévúttól, ha rendszeresen olvassuk az Igét, belső iránytűként kezd működni bennünk.

Példabeszédek 16,9

„Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.”

Tervezni nem bűn, sőt felelősség. Isten azonban emlékeztet arra, hogy végső soron ő a történelem Ura. Sokszor tapasztaljuk, hogy terveink módosulnak, irányt váltanak. Ezek a pillanatok nem kudarcok, hanem Isten átformáló munkájának részei. A hívő ember nem görcsösen ragaszkodik az elképzeléseihez, kész tanulni és változni, ha az Úr másfelé vezet.

Ézsaiás 30,21

„Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra ne térjetek le!”

Isten vezetése sokszor csendes, mégis határozott. Nem mindig látványos jelekben nyilvánul meg, hanem belső meggyőződésben. A Szentlélek tanít meg arra, hogy felismerjük ezt a hangot, de ehhez elcsendesedésre van szükség. A zajos világban könnyű elnyomni Isten szavát, tudatosan teret kell adnunk neki az imádságban és az Ige olvasásában.

Kolossé 3,15

„És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak.”

Amikor döntés előtt állunk, figyeljük meg, mi történik a szívünkben: van-e bennünk tartós békesség, vagy inkább a nyugtalanság jellemző?

Róma 12,2

„Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”

A bölcs döntésekhez megújult gondolkodás szükséges, nem sodródhatunk a világ értékrendjével. Döntéseink mögött mindig ott van a gondolkodásunk alapja. Ha engedjük, hogy az Ige átformáljon, más szempontok szerint mérlegelünk. Nem a gyors haszon, hanem az örök értékek lesznek a fontosak.

Példabeszédek 2,6

„Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik.”

A valódi bölcsesség forrása maga Isten. Nem könyvekből vagy tanfolyamokon lehet megszerezni, hanem a vele való kapcsolatban. Az emberi tudás értékes, de önmagában nem elég. Isten szava világosságot ad az élet legmélyebb kérdéseiben. A bölcsesség erkölcsi iránytű is, segít megkülönböztetni a jót a rossztól, ami döntéseink alapja kell legyen.

A bölcs döntések nem a tökéletes információ birtokában születnek, hanem az Istenbe vetett bizalomból. Nem baj, ha bizonytalanok vagyunk, amíg őszintén keressük az Úr vezetését. Isten ígérete szerint nem hagy magunkra bennünket. Merjünk kérni, csendben figyelni, és engedelmesen lépni. A döntéseink így helyesek lesznek és hitet építő tapasztalatokká válnak. Bízz abban, hogy az Úr ma is vezeti a lépteidet!