Minden nap lelki harcot vívunk a depresszió, a szorongás és a félelem ellen. Az emberek teljesen meg vannak rémülve. A depressziósok aránya egyre nő. Amerikában mintha megnövekedett volna az öngyilkosságok száma. Ez az album a pozitív lázadást hirdeti: Nem hagyom, hogy a félelem uralkodjon rajtam. Nem hagyom, hogy a függőség és az összes olyan belső erő legyőzzön, amely át akarja venni az irányítást az életem felett. Nem hagyom, hogy ezek a negatív dolgok leuraljanak – mondta el John Cooper, a Skillet frontembere az új albumról.

Cooper és zenésztársai – felesége Korey Cooper billentyűs és ritmusgitáros, Jen Ledger dobos és Seth Morrison szólógitáros – már régóta kombinálják a keményebb zenét pozitív üzenetekkel. A Grammy-jelölt csapat 2009-es Awake című albuma háromszoros platinalemez lett, és Billboard Music Awardot is kapott. A lemezről származik a “Monster” című sláger is, amelyet közel 400 millióan hallgattak már meg Spotify-on.

“A Skillet zenéje nehéz és agresszív, de megvan benne a legyőzés szelleme – ez hallható minden dalszövegünkben” – mondja Cooper, aki 1996-ban alapította a zenekart. “Néha nevetek, mert az irónia az, hogy ez a nagy pozitivitás az, ami korábban akadályozta a Skillet-et, mert a rockzene egyszerűen nem volt a pozitivitás szinonimája. A rockzene a sötétség, a negativitás, a düh és a szorongás szinonimája volt, mi pedig ezeknek a leküzdéséről énekeltünk. Mostanában a rockzenében elég népszerű a pozitív hangvétel. Ez egy nagyszerű fordulat.”

Az album egyik legszebb dalát, a “Refuge”-t a 46. zsoltár ihlette. “Gyerekkoromban ismertem meg ezt a zsoltárt, és máig megragadt bennem. Azt mondja: ‘Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.’ Nagyon szeretem ezt a szentírási részt” – mondja Cooper. “Kiskorom óta ragaszkodom hozzá, és most éppen a bajok idején vagyunk… Isten nem azt mondja nekünk, hogy nem fogunk nehéz időkön keresztülmenni. A cél az, hogy legyőzzük a nehézségeket.”

Cooper “Valley of Death”-t című dalról így fogalmaz: “Ez volt talán a legkönnyebb és leggyorsabb dal, amit valaha írtam. Ez csak egy őszinte szám arról, hogy amikor a völgyben haladsz, nem látod, mi van körülötted, mert hegyek és dombok állnak előtted, és nem látod az utat, amin haladhatsz… Ami igazán nehéz a mostani időszakban, az az, hogy egyikünk sem tudja, van-e fény az alagút végén. Mikor lesz vége ennek a világjárványnak? Fogunk-e valaha is maszkok nélkül élni? Mindezek a dolgok nagyon lehangolóak, és arra késztetnek, hogy leltárt készítsünk az életünkről. Úgy éltél, ahogyan élni akartál? Mire fognak emlékezni rólad az emberek? Egyikünknek sem ígérik meg a holnapot. De végül is tudom, hogy nem vagyok egyedül. Ez a remény és a fény az alagút végén.”

Cooper reméli, hogy a zenekar pozitív lázadásról szóló üzenete bátorítani fogja a hallgatókat ezekben a nehéz időkben. “Ez tényleg egy bátorító album, annak ellenére, hogy nehéz és vannak sötét elemei, de úgy gondolom, hogy az emberek érzik a pozitív érzelmeket a dalokban” – mondja. “A lemez egy bátorítás arra, hogy ne adjuk fel, és remélem, hogy az emberek tényleg ezt hallják meg belőle. Bízom benne, hogy reményt és inspirációt ad, különösen a fiataloknak, hogy segítsen nekik folytatni a harcot”.