Sajnos a bűn görbe tükörként eltorzította Isten e tükörképét. Ott van a képmása továbbra is, de homályos. A bűn csakugyan elsötétítette minden ember szívét és elméjét. Ezekből az elsötétült szívekből fakadnak a különböző bűnök: paráznaság, tisztátalanság, bűnös szenvedély, gonosz kívánság és telhetetlenség, amely bálványimádás; továbbá harag, indulat, gonoszság, káromkodás, mocskos beszéd (Kol 3,5.8). Pál figyelmeztetett, hogy ilyen bűnök miatt sújt le Isten haragja. Jézus azonban mindent megváltoztat.

Jézus bűnbocsánatot kínál, és elfordítja Isten haragját. Isten az ő kegyelméből küldte el Jézust, hogy megmentse az embereket bűnükből. Ha valaki hívővé válik, azaz megtér a bűnéből, és Jézus Krisztusba veti bizalmát, Isten Lelke beköltözik a szívébe. A Szentlélek ezután belülről kifelé átformálja a hívő embert, segít neki a többi bűnéből is megtérni és szentségben járni. Pál ezt a gyökeres változást úgy fejezi ki: „megöldökölni” a régi természetet, és „felöltözni” az újat.

A régi természet a bűn által uralt hozzáállásból és életvitelből áll. Az új természetet az az új hozzáállás és életvitel alkotja, amelyet Jézus irányít és a hívőben lakozó Szentlélek ruház fel erővel. Ha valaki levetkőzi régi énjét, és felölti az újat, azzal megújul benne Isten képmásának a visszatükröződése. Ahogy egyre inkább megújul Isten képmására, Isten szépsége, szeretete és szentsége egyre fényesebben ragyog át rajta, és válik láthatóvá mások előtt.

Pál tulajdonképpen arra biztatja a keresztényeket, hogy váljanak azzá, akik: „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, íme, újjá lett minden.” (2Kor 5,17) Ahhoz, hogy a keresztény naponként felöltözze új természetet, létfontosságú felismernie, hogy Jézus már újjá tette őt.

Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik Isten. Ti is ezeket tettétek egykor, amikor ezekben éltetek; most azonban vessétek el magatoktól mindezt: a haragot, az indulatot, a gonoszságot, az istenkáromlást és szátokból a gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymásnak, mert levetkőztétek a régi embert cselekedeteivel együtt, és felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt.

KOLOSSÉ 3,5–10