Jézus: Imádatra méltó királyunk – Zsoltárok
Isten népének sajátossága az istendicsőítés. A Zsoltárok könyve olyan dicsőítő énekek gyűjteménye, amelyek szerzője Dávid és Izráel sok más dicsőítésvezetője.
Isten népének sajátossága az istendicsőítés. A Zsoltárok könyve olyan dicsőítő énekek gyűjteménye, amelyek szerzője Dávid és Izráel sok más dicsőítésvezetője.
Jób, a Zsoltárok, a Példabeszédek és a Prédikátor könyve, valamint az Énekek éneke – amelyeket szokás bölcsességirodalomnak nevezni – betekintést nyújt Istennek a népére vonatkozó terveibe és céljaiba. A Biblia más könyveiben is megtalálható Isten dicsőítése, de a százötven zsoltár kifejezetten dicsőítő, költői hangnemben íródott, így egyedülálló a többi könyv között. Ezeknek az írásoknak az erejét az istendicsőítés adja, tele vannak reménységgel, ezért a Zsoltárok könyve számos emlékezetes szakaszával mindig inspirálta Isten népének az istentiszteletét az évezredek során.
A zsoltárok bemutatják az emberi sors magasságait és mélységeit a bűn miatt törött világban. A zsoltárírók néha a maguk és mások bűneinek a terhe alatt roskadoznak (Zsolt 51). Istenhez kiáltanak szabadulásért, és bocsánatért esedeznek. Megvallják abba vetett mély hitüket, hogy Isten meghallgatja imádságaikat, látja megtörtségüket, és megadja nekik azt, amire szükségük van (43,5). Az emberi szenvedés mélységeiben Isten mindig ott van velünk, és nála menedéket talál mindenki, aki őt szereti (46,2).
Máskor a zsoltárírók a végtelen örömöt fejezik ki, és dicsőítik Istent. Énekelnek az ő nagy voltáról, és Isten műveit látva kitör belőlük az örömkiáltás (100,2). Isten a történelem ura, aki megmutatta hatalmát és erejét; ő annak a népnek az Istene, amelynek kegyelmesen odaadta önmagát egy szövetség keretében (105,8–11). Isten népének e visszatérő dicsőítése adja a zsoltárírók reménységét és a végső célt az egész emberiség számára (103).
A Zsoltárok könyvében megszólaló öröm és bánat, a megtörtség és az áldás mögött ott húzódik az a reménység, hogy egyszer eljön majd az, akit Isten megígért (2; 22; 110). Ő az, akit e könyv végig úgy emleget, hogy a Felkent, a Messiás. Ő lesz az igazi Király, aki elvezet Isten országába (89). Számos zsoltár vetíti előre azt a napot, amikor Isten felel népe sóvárgására, és elküldi a Szabadítót, aki népét megszabadítja a bűn terhétől. Az evangéliumok szerzői – sőt maga Jézus is – sokat idéznek ezekből a zsoltárokból, hogy rámutassanak: Jézus élete, halála és feltámadása Isten ígéreteit teljesíti be. Jézus azt hirdette, hogy Isten országa közel van, és meghívta a megtört bűnösöket, hogy az ő országában találják meg a reményt, az örömöt és a szeretetet. A világi birodalmaktól eltérően azonban Isten királyságának soha nem lesz vége.
“Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét!”
Zsoltárok 103,1