A nép maradéka hozzáfogott, hogy újjáépítse a templomot, és újra olyan közösséggé legyen, amely Isten féltett kincse. A zsidók e kis csoportjának számtalan akadállyal és nehézséggel kellett szembenéznie, de Isten – ismét – hűségesnek bizonyult ígéreteihez.

Kr. e. 539-ben Círus perzsa király legyőzte az egykor hatalmas Babiloni Birodalmat. Amikor ő jutott hatalomra, megengedte azt, amire a babiloni királyok nem voltak hajlandók: hazaengedte a fogságban élő népeket, és hagyta, hogy szabadon gyakorolják saját vallásukat. Afogságban élők közé tartozott a zsidóság említett kis maradéka, amely szintén hazatérhetett – Jeruzsálembe –, de továbbra is a perzsa király uralma alatt maradt.

A hazatérés két szakaszban történt. Az elsőt Zerubbábel vezette Kr. e. 538 körül. Egy csoporttal visszatért az ígéret földjére, és megkezdte a templom újjáépítését (1–6. fejezet). Ez a mérhetetlenül nagy munka két évtizedet vett igénybe – Dárius király uralkodásának a hatodik esztendejében fejezték be (Kr. e. 516 körül). A második csoport Ezsdrás vezetésével tért haza Kr. e. 458-ban. Ő aztán számos reformot hajtott végre. Például számonkérte az embereken a más népekből származókkal kötött házasságokat, és bűnbánatra vezette őket.

Az Ezsdrás könyvében elmondott történet azt a hatalmas vállalkozást mutatja be, amelyet egyrészt a templom újjáépítése, másrészt a nemzet Isten népeként való újjáépítése jelentett. Isten az értük végbevitt kegyelmes tettei révén beteljesítette ígéreteit, lehetővé tette, hogy az ígéret földjén lakjanak, és hogy a templomban imádhassák őt. Amikor ott álltak az emberfeletti feladat előtt, hogy Isten népét Isten földjén újjáépítsék, fülükbe csengtek a korábbi próféták szavai. Nemcsak az volt a reményük, hogy Isten újjáépíti a templomot, hanem abban is bíztak, hogy a szívüket is megújítja.

Zerubbábel Dávid leszármazottjaként szerepel Jézus Krisztus nemzetségtáblázatában is, Máté evangéliumának az elején (Mt 1,12–13). Talán még fontosabb, hogy amikor Isten visszavitte népét az ígéret földjére, azzal eggyel közelebb is lépett ahhoz, hogy előkészítse Jézus Krisztus eljövetelét, akinek abban az országban, Betlehem városában kellett megszületnie (Mik 5,2). Krisztus révén Isten ma bűnbánatra hívja népét, hogy visszatérjen hozzá; ha ezt megteszi, akkor Isten bűnbocsánatot ad, és helyreállítja.

„Valljátok meg ezt őseitek Istenének, az Úrnak, és cselekedjetek az ő tetszése szerint: váljatok külön az ország népeitől és az idegen asszonyoktól!”

Ezsdrás 10,11