A móábi asszonyt, Ruthot, a könyv egyik főszereplőjét megmenti a mindenható Isten gondoskodása. Néhai férje és anyósa, Naomi révén hall Izráel Istenéről, el is kötelezi magát mellette, és hűségesen követi vezetését. Kétségtelen, hogy ez a döntés áldozatot követelt Ruthtól, de az áldás, amelyet a Jahvénak való engedelmesség útján talált, jóval nagyobb volt: egyrészt olyan gondoskodásban részesült, amely megmentette az életét, másrészt pedig fontos szerepet tölthetett be Jézus Krisztus ősei között (Ruth 4,18–22; Mt 1,5).

Ruth abban a korban élt, amikor bírák vezették Isten népét. Ezt az időszakot szélsőséges mértékű erkölcsi hanyatlás és lelki sivárság jellemezte. Ruth és Boáz története a megváltás egy olyan reménysugara, amely megcsillanhat akár a legnagyobb kulturális káosz és erkölcstelenség közepette is.

Ruth Naomi iránti hűsége, amely mindvégig érzékelhető a könyvben, azt a szövetségi szeretetet tükrözi, amelyet Isten tanúsít népe iránt. Bár Ruth eredetileg nem ismerte Isten törvényét, mégis Isten kegyelmes áldásának az eszközévé vált népe számára.

Isten szuverén működése mindenestül átszövi Ruth és Boáz történetét. Kezdettől fogva minden a kapcsolatuk ellen szólt: Ruth egy olyan idegen volt, akit nagy veszteség ért, és anyósát követve érkezett Betlehembe. Minden oka megvolt rá, hogy megkeseredett és megtört legyen. Férj és család nélkül nem voltak jó kilátásai a jövőt illetően. Nem volt több, mint nincstelen özvegy, aki sovány megélhetését abból próbálta összeszedegetni, amit az aratók maguk után hagytak a búzamezőn. Amit ő nem láthatott, az a mai olvasók számára már nyilvánvaló: Isten rendezte el ezeket az egymástól látszólag független eseményeket az életében úgy, hogy általuk megismerhesse az egyetlen igaz és élő Istent, valamint részesülhessen abban az áldásban, amelyet Isten az ő gyermekeinek ígért.

A könyv fogalmi középpontja az az oltalmazó-megváltó szerep, amelyet Boáz, Ruth későbbi férje tölt be. Az ókori Izráelben az elhunyt férj legközelebbi hozzátartozójának kellett feleségül vennie az özvegyet és ellátnia őt, átvéve a férj összes kötelezettségét, beleértve az örökösről való gondoskodást is. Boáz magára vállalta ezt a kötelességet Naomi elhunyt férje és a fiai helyett, drámai változást hozva mind Ruth, mind Naomi életébe és jövőjére nézve. Boázhoz hasonlóan Jézus is ilyen oltalmazó Megváltó. Ő fizette a legnagyobb árat – saját vérét adva – az emberiség megváltásáért; szeretetének erejével megmentve népét új, örökkévaló jövőt adott neki.

Boáz Ruth iránti szeretete Istennek az egyház iránti szeretetét érzékelteti. Boáz fölfigyel rá, megváltja őt, elhalmozza jóságával, és a hívő közösség tagjává teszi mint oltalmazó megváltója. Isten megáldotta Ruth és Boáz házasságát egy gyermekkel, aki Dávid király őse lett, és akitől később – földi értelemben – a megígért Messiás származik.

“Fizessen meg tetteidért az Úr, legyen bőséges jutalmad az Úrtól, Izráel Istenétől, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni.”

Ruth 2,12