Megálltál már valaha, hogy elmélkedj Isten fenségéről és hatalmáról? Néha könnyűnek tűnik számunkra, hogy eszünkbe jusson, milyen nagy és csodálatos Isten. Máskor, amikor a hétköznapok rutinjába esünk, és nem szakítunk rá szándékosan időt, nehezebbnek érezhetjük ezt. Mindannyiunknak hasznára válhat, ha egy rövid pillanatra megállunk, és megkeressük Istent a körülöttünk lévő világban. Olyan Istent szolgálunk, aki mindenbe szépséget helyez, a legapróbb részletektől a legnagyobb eseményekig. Isten aktív és jelen van minden lélegzetvételünkben.

„Nemzedékről nemzedékre dicsérik műveidet, hirdetik hatalmas tetteidet. Fenségeden, ragyogó dicsőségeden és csodálatos dolgaidon én is elmélkedem. Elmondják, hogy milyen félelmetes a hatalmad, én is felsorolom nagy tetteidet.”

Zsoltárok 145:4-6

Miért kell emlékeznünk Isten fenségére?

Sokféleképpen gondolkodhatunk Istenről. Mint szerető atya. Igazságos bíró. Alázatos szolga. De gondolhatunk úgy is rá, mint fantasztikus művészre és feltalálóra. A Jakab 1:17 emlékeztet minket arra, hogy „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a fényességek Atyjától származik”. A legnagyobb ajándék, amit Ő adott nekünk, az üdvösségünk az Ő Fia, Jézus által. Ezen kívül igazából nincs másra szükségünk az életben. De szerető Atyánk megáldott minket még egy gyönyörű világgal, hihetetlenül összetett testekkel és folyamatosan változó technológiai vívmányokkal.

Miért ne tekinthetnénk ezeket a dolgokat is jó és tökéletes ajándékoknak? És ha egyszer már annak tekintjük őket, akkor dicsérjük Istent, amiért nekünk adta őket! Gyakran ezek az egyszerű dolgok észrevétlenek maradnak, és hétköznapinak tűnnek. Másrészt a világ legnagyobb dolgai, mint a galaxisok és az atomelmélet, túl nagynak és zavarosnak tűnhetnek ahhoz, hogy megértsük őket. Isten mindezekben benne van. Az 1Mózes 1. könyve szerint Ő teremtett mindent a földön. És miután megteremtett mindent, „látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” (1Mózes 1:31).

A megszokás teremtményei vagyunk, könnyen beleesünk a ritmusba, és nem vesszük észre Isten teremtésének csodáját körülöttünk. De amikor meglátjuk a szépséget – nem csak egy véletlenszerű szép pillanatot, hanem Isten szándékos cselekedetét -, akkor bepillantást nyerünk Teremtő Istenünkbe. Ő hatalmas. Alkotó. Szándékosan cselekszik mindenben, amit tesz. Ha megállunk, hogy elgondolkodjunk ezen, az csakis az imádat helyére vezethet bennünket.

Istent látni a nagy dolgokban

„Mert nagy Isten az ÚR, nagy király minden isten fölött. Kezében vannak a föld mélységei, a hegyek ormai is az övéi. Övé a tenger, hiszen ő alkotta, a szárazföldet is az ő keze formálta. Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az ÚR előtt!”

Zsoltárok 95:3-6

A világegyetem puszta mérete elképesztő. Vegyük például a Napot. Egy hétköznapi dolog, amit minden nap látunk, de amire nem gyakran gondolunk. Az a csillag, amely a szemünkbe világít, és nyáron a paradicsomot táplálja, körülbelül 91 millió mérföldre van tőlünk. De a sugarai mégis elérhetnek az otthonodba, és kellemes meleg napozóhelyet teremthetnek a kutyának.

A Föld még pontosan a megfelelő helyen van ahhoz, hogy az élet lakható legyen. Stuart E. Nevins írta: „A Föld éppen megfelelő távolságra van a Naptól ahhoz, hogy a felszíni hőmérséklet megfelelő legyen az élethez és a sok fontos geológiai folyamathoz! Az evolucionista számára a Földnek a Naptól való távolsága furcsa véletlen, de a teremtéspártiak számára Isten tervezésének csodálatos bizonysága.”

Világunk minden részletét, a nagyot és a kicsit is, a Teremtő Istenünk szándékosan tervezte. Ha Őt látjuk a nagy dolgokban, az egyszerre bátorító és ugyanakkor hihetetlenül parányinak érezhetjük magunkat. De ez csak segít abban, hogy megértsük, milyen nagy a mi Istenünk. Ő nagyobb a hegyeknél, az óceánoknál, a galaxisoknál. Ő ennyire hatalmas és mindent elsöprő, de végtelenül törődik egy olyan porszemmel, mint mi vagyunk. Milyen csodálatos szeretet ez!

Istent látni a kis dolgokban

„Az ÚR ezt mondta: Gyere ki, és állj a hegyre az ÚR színe elé! És amikor elvonult az ÚR, nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az ÚR előtt; de az ÚR nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az ÚR nem volt ott a földrengésben. A földrengés után tűz támadt; de az ÚR nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott.”.

1Királyok 19:11-12

Jó elmélkedni Isten hatalmáról és fenségéről az élet nagy dolgaiban. De Ezékiel emlékeztet minket arra, hogy Ő néha szelíd suttogásban nyilatkozik meg. Ezeket a pillanatokat aktívan kell keresnünk. Ha egy hangos, zsúfolt teremben állsz, sokkal kevésbé valószínű, hogy meghallod, ha valaki a nevedet suttogja. A megoldás? A csendes imádság és az elmélkedés pillanatai. Kérd Istent, hogy mutassa meg magát neked az apró dolgokban, és légy nyitott arra, hogy meglásd a keze munkáját a napod során.

A szemed, amellyel ezt olvasod, azonnal lefordít egy csomó összetett információt, és még csak gondolkodnod sem kell rajta. A zsebedben valószínűleg egy olyan eszköz van, amely azonnal kapcsolatot tud teremteni bárkivel a világon. Mindannyiunknak egyedi ujjlenyomata van. Hóeséskor minden egyes pehely különbözik a körülötte lévőktől. A kutatók nemrég felfedeztek egy új „nano-kaméleont”, amely mindössze 13,5 milliméter hosszú! Úgy vélik, hogy ez a világ legkisebb hüllője. A Lukács 12:6-7 emlékeztet bennünket: „Ugye, öt verebet adnak két fillérért, de Isten egyről sem feledkezik meg közülük. Nektek pedig még a hajatok szála is mind számon van tartva. Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok!”

Olyan Istent szolgálunk, aki észreveszi és törődik a kicsiny dolgokkal. Gondoskodik és átgondolja a legapróbb részleteket is. Nem feltétlenül kell valami egetrengető dolgot látnunk ahhoz, hogy Isten hihetetlen fenségére emlékeztessen minket. Néha csak arra van szükségünk, hogy közelebbről megnézzük a körülöttünk lévő apró világot.

Nézz körül

Nem kell tudománymániásnak vagy természetbúvárnak lenned ahhoz, hogy meglásd Isten fenségét a világban. Erre emlékeztet minket minden alkalommal, amikor kinyitjuk a Bibliánkat, amikor az imádság csendes pillanataiban érezzük az Ő jelenlétét, és amikor nagy belső örömöt érzünk. De még mindig kereshetjük, és keresnünk is kell a spontán dicséret pillanatait a világ csodájára, amelyet Ő teremtett számunkra.

Szánj egy kis időt a napokban arra, hogy jobban odafigyelj a környezetedre. Hogyan látjuk Isten jellemét a hétköznapokban? Milyen csodálatos dologhoz szoktunk hozzá? Ha ily módon kilépsz a rutinodból, az teljesen megváltoztathatja a világról alkotott szemléletedet, és a kreatív, szándékos, innovatív Istenünk imádatának helyére vezethet.

Forrás: Crosswalk