Hívők és az aggódás
Az aggódás állandó kísérője az ember életének, amit meg kell tanulnunk kezelni.
Az aggódás állandó kísérője az ember életének, amit meg kell tanulnunk kezelni.
Hol közelebb jön hozzánk, hol távolabb tudjuk tessékelni, de teljesen nem lehet kiktatni. Ugyanakkor rutinszerűen ki lehet alakítani egy elhárítást, és akkor nyugtunk lesz tőle. Mint az eső és az esernyő. Nem esik állandóan, de ha elered, akkor ott az eszköz, amivel megvédhetjük magunkat, és nem fogunk elázni.
Az aggódás az egy logikus következtetésű félelem, hogy miként fordulhatnak rosszra vagy ismétlődhetnek meg negatív események. A megoldás: a szeretet, a hit pajzsa és a gondolkodás. Isten szeretetének a megértése és a megélése biztonságot ad, és kiszorítja belőlünk a félelmet. Minél többször tapasztaljuk meg, hogy egy szorosabb helyzetből kiment minket az Úr, annál jobban mélyül az iránta való bizalmunk, és nő a hitünk, hogy képes rajtunk segíteni.
Dávid is sokszor felidézett a Zsoltárokban egy korábbi segítséget, amit kapott, és úgy állt hozzá az éppen aktuális problémához, veszélyhez. Ha akkor megsegített, most is meg fog – gondolta, és úgy is lett. Medve, oroszlán, Góliát, Saul király – egyre nagyobb ellenfelek. De csak neki, mert Istennek van módja bármilyen földi óriást kiiktatni, aki bennünket veszélyeztetne. Ezeket manapság hitelnek, munkanélküliségnek vagy családi viszálynak hívják.
A hit pajzsa a Efézus 6,16-ban található és funkcióját tekintve az ÖSSZES gonosz nyilat kiolthatja. Ha létezik gonosz, a végén lángoló nyil, akkor az az aggódás. A pajzs anyaga ötvözet, mely igékből és tapasztalokból áll. Nagyon sok bibliai mondat foglalkozik az aggódással és a félelemmel, és az aggódás megjelenésekor ezek megemlítése adja a védelmet. Igaza van az aggódásnak a maga szempontjából, amire hivatkozik, de van egy másfajta szempont is, amelynél bekerül Isten is a problémák halmazába.
A Filippi 4,6 azt mondja, hogy “semmi felől ne aggódjatok…”, és ez azt jelenti, hogy SEMMI felől ne. Ezt a tanácsot tartsuk a jelentkező aggódás elé, úgy, hogy meghatározóbbnak és erősebbnek tartjuk Isten gondoskodását, mint az aggódás érveit. Ekkor azután lepattan az aggódás gonosz nyila. Ilyen egyszerű. A másik, a már említett tapasztalatok, hogy Isten máskor is, sokszor segített, és most sem fog cserben hagyni, számíthatok rá. Ami még fontos, az a gondolkodás. Az aggódás gyakran érzelmi síkon jelentkezik, a leállításához viszont tudatosságra van szükségünk. Ezt pedig lehet fejleszteni, és az aggódás bizonyos szempontból “segít” nekünk, hogy egyre erősebbek, harcedzettebbek legyünk.
Minden okunk megvan arra, hogy NE aggódjunk. Akkor hát ne aggódjunk. Bízzunk Istenben, “aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna vele együtt mindent nekünk ” (Róma 8,32).