Franni Cash

Pár évvel ezelőtt robbant be a We the Kingdom csapat. Nagyon eredeti, dallamdús zenét hoztak, népszerűek is lettek hamar. Franni volt az énekesnőjük, és ilyen jó dalokkal, mint az alábbi köszöntek be:

Az mindig érdekes pillanat, amikor egy énekes önálló pályára lép. Ilyen volt világi körökben a Genesis frontembere Phil Collins, a Police énekese Sting, illetve a modern gospel köreiben Kari Jobe, Bob Carlisle (Butterfly Kisses) és most Franni is. Pat Barrett akkoriban hozta meg ezt a döntését, amikor fellépett nálunk az Arénában, így közelről láthattuk vívódását, majd bátorságát ehhez a lépéshez, aminek helyességét az élet sokszorosan igazolta.  

Franni egyik önálló dala hasonlít az együttesben énekeltekhez, de eléggé eltér azoktól, hogy már az övé legyen.

Ebben a számban van egy sor, ami így hangzik: „Amikor már alig kaptam levegőt, megajándékoztál egy dallal”. Egy kommentelő írta, mennyire tud azonosulni ezzel a sorral. Tízévesen véletlenül a garázsban magára zárt egy régi hűtőt. Elkezdett fogyni a levegő, ő pedig imádkozott. Érezte, nemsokára elájul, amikor egy dúdoló hang szűrődött be hozzá – pont akkor jött be az öccse a garázsba. Amikor beszélünk, énekelünk, gyakran utólag tudjuk meg, mit jelentett egy-egy biztatás, mondat annak, aki hallotta vagy hallgatta.

Klisék nélkül, maszk nélkül – csak őszintén érdemes Istennel beszélgetni.

Franni itt él a hétköznapokban, és dalaiban azokról a helyzetektől énekel, amelyekkel mi is találkozunk, és bátran hozzányúl kényes témákhoz is. Erről szól a Raised By Wolves (Farkasok közt nőttem fel) is. „Farkasok között nőttem fel, akik báránybőrbe bújtak, bolond módon bíztam bennük, de Jézus megváltott és kihozott onnan” – fogalmaz, és sokan élhettek át ehhez hasonlót.

Énekelsz egy együttesben, dicsőítő csoportban, és belül érzed, hogy van saját küldetésed, ami eltér az együttesétől. Te keményebb /lágyabb zenét játszanál, és látod magad előtt azokat az embereket, akiknek szeretnéd megfogalmazni a helyzetét, az állapotát. Olyat és úgy üzenni nekik, amit megértenek, ami segíthet nekik vagy rajtuk. Imádkozol, kapsz igéket a Bibliából, átbeszéled közeli barátaiddal, mentoroddal, majd amikor úgy látod, hogy elérkezett a váltás ideje, akkor lépsz. Jó érzékkel, finoman, mindenkinek időben szólva, tekintettel vagy az ő szempontjaikra, hagysz elég időt nekik, hogy felkészüljenek távozásodra. Isten mindenkinek a legjobbat szánja, és hívő művész is az ő akaratát szeretné megvalósítani. Egy dolog nagyon fontos, és ezt a megközelítést állandóan szem előtt kell tartani. „Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az igaz, és abban nincs hamisság” (János 7,18).

Erre a megközelítésre rá lehet szokni, és akkor mindennek örülni fogunk, ahol Isten országa előremegy – történjen bárki által. Ha én részese lehetek, az megtiszteltetés, de minden köszönet és dicsőség az övé. Mert mindent tőle kaptunk. Tehetséget is, lehetőségeket is. Ez így van rendjén, tartsuk magunkat minden helyzetben ehhez – ha ismertek vagyunk, ha nem.