A női dicsőítésvezetők sorát Darlene Zschech nyitotta meg, akinek a Shout to the Lord című éneke pillanatok alatt ismertté tette az egész világon. Darlene drámaibb, harcosabb személyisége után Brooke líraisága finomabbra hangolta a Hillsong dicsőítést.
Brooke emblematikus dala a Hosanna volt, mely 2012-ben még egy magyar zsűrit is mélyen megérintett az alábbi videóban. Ha egy ének mennyei érintést hordoz, akkor az érződni fog. Ez történt itt is. Érdekes, hogy a zsűri tagjai közül Malek Andi, Caramel és Mező Misi is Jézus tanítványa lett.
Aztán ott van a Lord of Lords, I Will Exalt You vagy a Like Insence, megannyi zenei ékszer.
2010-ben Brooke más irányba fordult, és önálló zenekarral, saját számokkal járta a világot. Ő egy költő is, és a dalszövegei nagyon finom emberi helyzeteket, érzéseket fogalmaztak meg. Ám ez az időszak ki is fárasztotta, mert – szerintem – ehhez markánsabb személyiség szükségeltetik. 2016-ban aztán visszatért a Hillsonghoz, és olyan csodaszép dalok születtek, mint a What a Beautiful Name vagy az itt hallható New Wine:
Brooke igazi világa a dicsőítés. Lágy, bársonyos a hangja, és van nála egy különleges érzék (kenet), melyet ehhez a tevékenységhez kapott. Az az ütemezés, amikor lehalkítja vagy felerősíti a hangját, ahogy egy szöveget mond/énekel a dal közben, amikor fut egyet a színpadon, vagy megismétel egy részletet a dalból – pont akkor, pont azt, pont úgy. Látszik, hogy Jézusnak énekel, és ez felfelé irányítja a jelenlevőket is. Az pedig, hogy hat év kihagyás után a közössége újra teret tudott adni neki – ez nagyon különleges. Magánpályája során is végig tartotta a kapcsolatot a gyülekezet vezetőivel, mert otthonának tartja a közösségét. Azt mondja, hogy soha nem a teljesítménye miatt szerették, hanem őt, mint testvért, önmagáért.
Azt pedig tudjuk, hogy a Hillsong olyan alkotói, zenei műhelyt hozott létre, mely előhozza mindenkiből a benne rejlő dalokat, és ezt nagyon mívesen éneklik a színpadon, dicsőséget adva Megváltójuknak.
