Ahogyan A zsidókhoz írt levél szerzője mondja: „Mivel a gyermekek test és vér részesei, ő is hozzájuk hasonlóan részese lett ezeknek…” (Zsid 2,14) Közösséget vállalt a gyarló emberekkel, így meg tudta érteni fájdalmukat, együtt tudott érezni gyengeségükkel, és átélte szenvedésüket.

Az én szeretett Fiam - Jézus megkeresztelkedése

Helyénvaló, hogy Isten megszólalt a mennyből e jeles esemény alkalmával. Jézus tudta, hogy ő Isten öröktől létező Fia, és rajta keresztül valósult meg Isten teremtő műve a teremtés hajnalán (Kol 1,15–20). Isten, az Atya itt mégis nyilvánosan kijelentette, hogy Jézus az ő szeretett Fia, mielőtt még Jézus belekezdett volna földi szolgálatába. Ez a kijelentés nyilván bátorítást jelentett Jézusnak, ugyanakkor nyilvános bizonyság volt mindazok számára, akik hallották, hogy Jézus valóban Isten Messiása – az, akit Isten már olyan rég megígért (1Móz 3,15).

Ugyanez az indíték rejlik az evangéliumi szerzők szívében, akik szerettek volna rámutatni, hogy Jézus Isten Fia. Máté, aki zsidó hallgatóságnak írt, leszögezte, hogy Jézusban teljesedett be mind az ábrahámi, mind a dávidi szövetség (Mt 1,17). Márk Jézus csodáit és üzenetét felhasználva rámutatott, hogy ő „Isten Fia” (Mk 1,1). Lukács összeszedett beszámolót írt Jézus életéről és szolgálatáról – leginkább halálára, temetésére és feltámadására összpontosítva –, hogy bebizonyítsa, mennyire helytálló a Jézusról, a Krisztusról szóló üzenet (Lk 1,1–4). János Krisztusra mint testté lett Igére – görög szóval logoszra – összpontosít.

Jézus úgy nyilatkoztatja ki Isten népének az Atyát, hogy azzal emlékeztet az ószövetségi kinyilatkoztatás isteni Szavára, ugyanakkor sokkal világosabb annál (Jn 1,1–14). Bár az egyes evangéliumi történetek háttere eltérő, mindegyik arra törekedett, hogy igazolja Jézus kilétét, és meggyőzze az eredeti olvasótábort, valamint az összes később élő embert is arról, hogy „Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és ebben a hitben életetek legyen az ő nevében” (20,31). Az, amit az Atya Jézus megkeresztelkedésekor kijelentett, megerősítést nyer, mindahányszor valaki megtér bűneiből, és Krisztusba veti bizalmát.

Szólj hozzá te is!