Aki maga vitte a stafétabotot
Josh Baldwin - Elképesztő muzikalitás az egyszerű külső mögött.
Josh Baldwin - Elképesztő muzikalitás az egyszerű külső mögött.
Josh Baldwin a vendégünk, aki lehetne laza tanár egy egyetemen, vagy egy énekes a metrókijáratnál. Több minden eszedbe juthat, csak az nem, hogy ennyire be tud vinni a zene, a dallamok, és az Istennel való bensőséges kapcsolat világába.
Gyülekezetbe járó fiú volt a déli Charlotte-ban, és persze az a zenei világ fogta meg, amit kihallani ma is a dalaiból. Mindig is hívők között nőtt fel, eleinte dobolt, majd áttért a gitárra, és dicsőített a gyülekezetben. 16 évesen elváltak a szülei, és máig ezt tartja élete legnehezebb időszakának. Az apja volt a lelkész, aki kapott hideget-meleget is emiatt. Van, aki ennyi idős korában egy ilyen helyzetben hátat fordít Istennek, vagy legalábbis komolyan megkérdőjelezi a hitet, de Josh pont ellenkezőleg mozdult: még közelebb húzódott Hozzá. Mindig is a dicsőítés érdekelte, és sorra írja a jobbnál, jobb, tartalmasnál, tartalmasabb énekeket. Lássuk az egyik legbensőségesebbet:
“Mindazt, amire vágytam, azt a szívem benned találta meg, Az igazi életet kóstolhattam meg, és nem elégít meg semmi más. Minden forrásom belőled fakad.”
A következő pedig egy mély vágy arra, hogy mindig élénk legyen benne az Isten utáni vágyakozás:
“Élő Isten Lelke jöjj, szállj le rám és frissíts fel engem. Ébressz fel alvó állapotomból.”
A MornigStar közösségben kezdett dicsőítést vezetni, és mindig olyan szerény, meghúzódó alkat volt. Annak is tartottad – amíg el nem kezdett énekelni. Csak néztél, hogy milyen dallamdúsak az énekei, s hogy mennyire mélyek a szövegei. Mély szöveget pedig csak az tud írni, aki maga is a mély vízben úszik Isten folyójában. A MorningStar a kétezres évek elején egyike volt a legeredetibb, legkreatívabb dicsőítő műhelyeknek, és Josh itt nagyon sokat tanulhatott. Aztán 2014-ben megismerkedett a Bethel zenei családjával, ahol szintén több, egymástól eltérő stílusú zenész talált otthonra.
A Bethel akkoriban vált egyre ismertebbé, és át is vette a jelképes stafétabotot a MorningStar csapatától. Josh aztán egy ideig itt is volt, meg ott is, de aztán a felesége mondta, hogy ideje teljesen áttenni a súlypontjukat, ha ott a helyük. Josh szerint a feleségek legalább ugyanakkor megértik Isten üzenetét, de sokszor hamarabb reagálnak, mint a férjeik. Végül átköltöztek, és az lett a zenei fészkük. Innen repül ki időnként különböző konferenciákra, és élhet meg olyan szép pillanatokat hallgatóival, mint ezzel, a talán legismertebb énekével.
„Nincs esélye a félelemnek, ha benne vagyok a szeretetedben, és nem félek magam mögött hagyni a múltamat sem.”
Kezdő zenélgetés – trauma – elmélyülés – váltás. Mindeközben pedig szép, mély és bensőséges énekek. Lelassulsz, amikor hallgatod. És vannak olyan belső mozgásai a lelkünknek, aminél nem érdemes kapkodni. A bizalom, a múlt sebeinek a gyógyulása, az önmagunknak való megbocsátás és több más ilyen. Josh ebben a közegben mozog. Lassan, mélyen, maradandóan.