Márciusban jelent meg egy klip, és olyan történik benne, ami meglehetősen ritka a modern keresztény könnyűzenében. Katy Nichole „követte” el, és nagyon jól tette. Vannak olyan helyzetek, melyekben passzívak vagyunk, például, amikor egy nehéz helyzetben ki kell tartanunk. Vannak azonban olyanok is, amikor aktivitásra van szükség, ahol akció kell, s nem csak reakció. Ilyen például az evangelizáció, amikor mi kezdeményezünk, és hirdetjük az Evangéliumot. Ehhez hasonlóan az áldás is egy aktív tevékenység, amiről sok helyen lehet olvasni a Bibliában. Ez az imádságnak és a jókívánságnak az ötvözete.

In Jesus Name (Jézus nevében)

Jézus a legmagasabb szintre emelte, amikor azt kérte, hogy áldjuk azokat, akik átkoznak bennünket. Így kaphatott Saulus rengeteg áldást, melyek aztán elképzelhető, hogy szerepet játszottak a megtérésében is. Ám, ha van ilyen hatása, ha nincs, létezik az áldás, ami jót ad, jót hoz. Az áldás, Isten jóságának a tovább adása. Isten gyermekei, amikor megtérnek, még szinte mindent kérnek, mint ahogy egy földi csecsemő is. Aztán a szellemi és a fizikai gyerekek is fejlődnek, és a szüleik egyre több mindent várnak el, hogy saját maguk megtegyék. Jézus például többször is megrótta a tanítványait (tőle kellett tanulniuk), mert egy adott helyzetet nem tudtak egyedül megoldani. Addigra már felvitte őket egy olyan szintre, hogy elvárható volt, hogy önállóan cselekszenek. Később – Pünkösd után – már beérett a vetés, és ők maguk aktivizálták a hitüket. 

Szellemileg egyre erősebbé válhat a hitünk, és az áldás is a gyakorlással fejlődik. Elérkezünk oda, hogy nem kérjük Istent egy bizonyos dologra, hanem mi magunk tesszük meg azt. Az apostolok nem imádkoztak a bénáért, hanem azt mondták neki, hogy keljen fel és járjon. Megtanulták a Mestertől, hogy miként tudnak rákapcsolódni a mennyei erőműre, s hogyan lehetnek a gyógyulás csatornái. Ugyanez érvényes az áldásra is, s ahogy az ő szavuk gyógyulást, úgy a mieink, áldást képesek közvetíteni.

Érdekes olvasni Izsák, fiainak mondott áldásait, s hogy a már kimondottak elindultak útjukra Jákobnál, és Ézsaunak már nem lehetett odaadni, mást kellett kitalálnia. Ők tudtak valamit, ami létezik, és általunk is elsajátítható. Mint ebben az énekben is. Imádkozik és áld – felváltva a kettőt. Minden, amit gyakorolunk, az fejlődik, legyen az autóvezetés vagy sport. És ahogy gyakorlod, egyszer csak hozzátársul az erő is. Ahogy a gyógyulásnál, itt sem tőlünk ered, de az irányultságunk egy csatornát képez, és ebbe tudja Isten beletölteni.

Az áldás jót visz, és ma, amikor annyi átok hangzik el, méginkább szükség van rá. Áldott állapot, ha gyermeket vár valaki, mert a gyermek Isten ajándéka. Áldás vagy nekem – szokták mondani, ha valaki nagyon hasznos az illetőnek. Áldott, jó gyerek – hangzik a dicséret. És az sem véletlen, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb hatású éneke éppen ilyen. Egy áldás.

The Blessing (Az áldás)

Áldani annyi, mint a kibocsátott jót tovább adni. Tegyük, szokjuk, gyakoroljuk, fejlődjünk benne.

“Soha ne bánjatok rosszul azzal, aki veletek rosszul bánik! Se ne mondjatok rosszat annak, aki nektek rosszat mond! Ellenkezőleg: áldással viszonozzátok a rosszat! Hiszen Isten erre hívott el benneteket, és így kapjátok meg az ő áldását.”

1Péter 3,9