Miért olyan nehéz megbocsátani magunknak?
Mit tegyünk, ha tudjuk, hogy Isten megbocsát nekünk, de mi nem tudunk megbocsátani önmagunknak?
Mit tegyünk, ha tudjuk, hogy Isten megbocsát nekünk, de mi nem tudunk megbocsátani önmagunknak?
Egyikünk sem tökéletes. Az életben lesznek olyan pillanatok, amikor elrontjuk. Hála Istennek, ott van Jézus minden olyan területre, ahol hiányosságaink vannak. Az Ő halála és feltámadása megadta nekünk a lehetőségét annak, hogy rendbe jöjjünk Istennel, és hogy megkapjuk az általa felkínált megbocsátást. Az Ő megbocsátása minden bűnünkre kiterjed. Mi történik azonban, ha tudjuk, hogy Isten megbocsátott nekünk, de valamiért nem tudunk megbocsátani önmagunknak?
Az igazság az, hogy mindannyian emberek vagyunk, és időnként elbukunk. A tökéletesség nem olyasmi, amit ebben az életben valaha is el fogunk érni. Nem szabad magunkat ehhez a mércéhez kötnünk. Ha megpróbáljuk, a végén csak csalódottak leszünk, és esetleg túl szigorúak leszünk önmagunkkal szemben. Ez ahhoz vezethet, hogy képtelenek leszünk megbocsátani magunknak.
A másik ok, amiért nehéz lehet megbocsátani magunknak, az az, hogy talán félreértjük, hogy mi a megbocsátás. Ha azt gondoljuk, hogy Isten megbocsátása azt jelenti, hogy dolgoznunk kell azért, hogy elérjük, akkor teljesen rosszul értelmezzük. A megbocsátás soha nem rólunk, vagy a teljesítményünkről szólt. Mindig is arról szólt, amit Jézus a kereszten véghezvitt.
Az utolsó ok az lehet, hogy azt hisszük, hogy túlságosan messzire mentünk ahhoz, hogy bocsánatot kapjunk. Azonban hazugság azt hinni, hogy Isten megbocsátása nem lenne elég. Ha azt hisszük, hogy túl szörnyűek vagyunk az Ő kegyelméhez, akkor az egész megint csak rólunk szól. Az igazság az, hogy soha nem lehetünk kívül azon, amit az Ő megbocsátása fedez. Minden bűnre kiterjed, ha elfogadtuk, hogy Jézus meghalt értünk a kereszten.
Nézzünk 5 igazságot Isten megbocsátásáról!
A megbocsátásunknak soha nem az volt a célja, hogy azon alapuljon, hogy mivel érdemeljük ki. Minden arról szól, amit Jézus tett. Ahogy az Efézus 2:8-ban olvasható: „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka”. Ha a megbocsátásunk Jézus ajándéka, akkor el kell tudnunk fogadni ezt a csodálatos dolgot, amit értünk tett. Ő megbocsát nekünk, így aztán nekünk is képesnek kell lennünk megbocsátani magunknak. Ha nem tudjuk elfogadni, hogy ő tette ezt értünk, akkor csak megpróbálunk valami olyasmit tenni, amire magunktól soha nem voltunk képesek. Ez csak Jézus által lehetséges.
Amikor Isten megbocsát nekünk, az nem csak egy dologért van, amit elkövettünk, hanem minden múltbeli, jelenlegi és jövőbeli bűnért. Ő nem válogat. Az 1János 1:9-ben ezt találjuk: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól”. Ezek a versek nem egy dolgot említenek, amiért megbocsátást nyerünk, hanem azt mondják, hogy „minden gonoszság”. Azt az egy bűnt, amit elkövettél, amit olyan szörnyűnek tartasz, azt is megbocsátotta neked. Nekünk csak el kell ismernünk bűnösségünket, és el kell fogadnunk a Jézus által felkínált megbocsátást.
Könnyű lehet azt gondolni, hogy egy bizonyos ponton Isten talán belefárad a megbocsátásba, és egyszerűen abbahagyja. Ez messze nem így van. Nézd meg, mit mondanak ezek a versek: „Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: Uram, hányszor kell megbocsátanom az ellenem vétkező testvéremnek? Még hétszer is? Jézus így válaszolt: Mondom neked, nemhogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is.” (Máté 18:21-22) Bár Jézus konkrét számokat használ, a lényeg az, hogy az ő megbocsátásának nincs határa. Nem kell attól tartanunk, hogy elfogynak az esélyeink a megbocsátásra. Az Ő irgalma és kegyelme irántunk soha nem szűnik meg.
Bár Istenünk mindentudó, mégis úgy dönt, hogy nem emlékszik a bűneinkre. Ahogy a Zsidókhoz írt levél 8:12-ben olvashatjuk: „Mert irgalmas leszek gonoszságaikkal szemben, és bűneikről nem emlékezem meg többé”. Milyen csodálatos gondolat, hogy úgy dönt, hogy feddhetetlennek és szentnek lát minket azáltal, amit Jézus tett. Ez hatalmas hálára kellene, hogy késztessen bennünket. Ahogy ez a vers mondja: „Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett.” (Zsoltárok 32:1) Örömteli és békés szívünk lehet, ha tudjuk, hogy rendben vagyunk Istennel.
Isten megbocsátása nem csak elveszi a bűneinket, hanem új teremtéssé válunk benne. Nézd meg a 2Korinthus 5:17-et, amely így szól: „Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.” Ha úgy döntöttünk, hogy elfogadjuk Krisztus bocsánatát, akkor újjá lettünk általa. Bármi is volt a múltunkban, többé nem határoz meg minket, hanem ő. Bízhatunk abban az áldozatban és szeretetben, amit ő mutatott nekünk. Új vagy, a régi elmúlt.
Most, hogy tudjuk az igazságot Isten megbocsátásáról, mit kezdünk vele? Fontos, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy emlékeztessük magunkat az ő megbocsátására, és alkalmazzuk azt a mindennapi életünkben.
A Biblia napi olvasása az egyik fontos módja annak, hogy emlékeztessük magunkat az igazságra. Akár le is írhatsz verseket, és olyan helyre teheted őket, ahol gyakran láthatod őket. Minél többször látod, annál inkább a gondolkodásod részévé válik. Ha a rendszeres rutinunk részévé tesszük az Igét, az segít abban, hogy az igazságon tartsuk az elménket.
A Biblia olvasása mellett el kell fogadnunk azt is, amit a Biblia végső tekintélyként mond rólunk. A Biblia elmondja nekünk, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy megváltottak és új teremtés vagyunk. Ha ezt nehezen hisszük el, akkor kérnünk kell az Urat, hogy segítsen megérteni, hogyan lát minket. Könnyen visszaeshetünk abba, amihez hozzászoktunk, ezért fontos, hogy megkérdőjelezzük a régi szokásainkat, hogy ne ragadjunk le bennük.
Ne feledd, hogy önmagadat is kíméld. Általában mi magunk vagyunk a saját magunk legrosszabb kritikusai, ezért fontos, hogy tudatában legyünk a romboló gondolatmintáknak. Ha tudatában vagyunk a gondolatainknak, könnyebb lesz azonosítani azokat a hazugságokat, amelyeket magunkról hiszünk, és felváltani őket azzal, ami az igazság ezzel szemben.
Tanulj meg abban a valóságban élni, hogy Isten feltétel nélkül szeret téged!
Nagyon fontos, hogy meg tudjunk bocsátani magunknak. Ha nem tesszük, akkor nem hisszük el, hogy Isten megbocsátása elég. Hidd el, hogy Jézus minden bűnödet elfedezte, és új teremtés vagy benne. Feltétel nélkül szeretve vagy. Hagyd, hogy az igazság beléd ivódjon, és éld ezt meg a mindennapjaidban.
Forrás: Crosswalk