A 2020-as évet nehezen tudja majd értékelni az utókor. Jelenleg sok minden kavarodik az emberek fejében és lelkében. Vírus, Olimpia, VB, karantén, háborúk, éhségek, járványok és sok elmaradt, meg nem tartott alkalom. Mi keresztyének úgy írjuk, hogy az Úr 2020. évében történtek ezek. Ezzel kifejezzük hitvallásunkat, hogy mi tudjuk, hogy mindezek ellenére, valaki kezében tartja ezeket az eseményeket.
„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!” (Filippi 4,4)
Néhány hónappal ezelőtt Miskolcon az itteni sportcsarnokban meghirdetett Roadshow-ra készültünk lázasan. Helyi szervezőként magam is nagy várakozással tekintettem erre az alkalomra. Találkozás jól ismert hívő emberekkel és találkozás olyanokkal, akiket meghívtunk erre az eseményre azért, hogy ők is találkozhassanak Istennel. Természetesen szívünk mélyén vártuk az ő megjelenését, mert nélküle csak egy jól megszervezett, nívós tömegrendezvény lett volna a legjobb esetben is ez az este.
Aztán következett egy másfajta találkozás a rendezvény után a meghívott vendégekkel, egy reménykedő kérdéssel: Hogy érezted magad? Mit éltél át? Többeket az ismeretségi körömben fellelkesített ez az alkalom. Volt, aki másnap azzal keresett meg, hogy ezt kellene „nyomatni” minden hétvégén. Volt, aki lelki élményként élte meg az együttlétet. Volt, aki új elszánással jött ki a csarnokból és láthattuk, hogy Isten Igéje és jelenléte soha nem tér vissza üresen, mindig van következménye és ezt újra átélhettük.
Most, amikor papírra vetem ezeket a sorokat, egyrészt hála van a szívemben mindazért, ami már mögöttünk van. Köszönet mindazok felé emberileg, akik ezt lehetővé tették és megszervezték. Féltő imádság van most bennem a nyári alkalomért és mindazokért, akik most azt hallják: „Maradj otthon!”, és közben úgy kell dolgozniuk, hogy remélik, hogy ott lehetünk és megtöltjük majd a stadiont. Ezért kell most sokat imádkozni és dolgozni minden szinten, hogy a sok áldozat és munka ne vesszen kárba és nehogy hiába történjen a sok szervezés. Amennyiben az Úr Isten megengedi, hogy megrendezésre kerüljön ez az alkalom, akkor pedig akik jelen lesznek TALÁLKOZHASSANAK ISTENNEL. Erre van a legnagyobb szüksége ma is az embereknek és lesz a jövőben is. (A cikk megírása után dőlt el, hogy a rendezvény 2020-ban online kerül megrendezésre, a személyes találkozóra pedig 2021-ben lesz lehetőség – a szerk.)
Mára minden bizonytalanná vált. Az emberiség úgy hánykolódik a „világ óceánján”, mint valamikor a jégheggyel megsebzett Titanic. A mentőcsónakok vajon elegek lesznek e a hánykolódóknak? Ki fér el benne és kinek nem lesz helye? Vajon a mentő hajó oda ér-e időben? Én abban látom a keresztyén emberek küldetését és feladatát, hogy biztos pontot mutassanak, menedéket adjanak, gyógyírt az emberi léleknek, amely fél és retteg, mert kilátástalannak érzi az életét. Ez csak az Istennel való találkozás által, Jézus személyén keresztül lehetséges. Ez ennek és annak a napnak is a küldetése.
Sándor Frigyes
