6 gyakori tévhit a karácsonnyal kapcsolatban
Az évszázadok során sok mítosz került hozzá a valaha mesélt legnagyobb történethez. Cikkünkben ezek közül veszünk nagyító alá néhányat.
Az évszázadok során sok mítosz került hozzá a valaha mesélt legnagyobb történethez. Cikkünkben ezek közül veszünk nagyító alá néhányat.
A karácsony valóban az év legcsodálatosabb időszaka, mert a Szentírás egyik legfontosabb üzenetére hívja fel a figyelmünket – Krisztus megtestesülésére. Amikor felismered, milyen hihetetlen igazságok állnak annak a valósága mögött, hogy Isten eljött és közöttünk lakott, ez nem tud nem hatással lenni az életmódodra. Ráadásul ez egy nagyszerű emlékeztető arra, hogy Isten megtartotta az Ószövetségben tett ígéreteit, miszerint elküld egy Messiást, hogy megmentse népét a bűneiktől.
Azóta azonban sok mítosz került hozzá a valaha mesélt legnagyobb történethez. Íme hat gyakori tévhit, amit a keresztények karácsonykor elhisznek.
Ez az ősrégi kérdés: “December 25-e Jézus születésnapja?”. A válasz az, hogy valójában nem tudjuk, mikor volt a tényleges születésnapja. A Biblia nem mond pontos dátumot. Így felmerül a kérdés, hogyan került a karácsony december 25-re? Egyes történészek úgy vélik, hogy ez egy római pogány ünnepre adott keresztény reakció volt, míg mások szerint a dátum Jézus keresztre feszítésének hagyományos márciusi dátumára adott válasz. Őszintén szólva nem igazán tudjuk, mikor született Jézus, de a megváltás szempontjából ennek nincs is jelentősége. Az a lényeg, hogy eljött értünk, nem pedig az, hogy pontosan melyik napon.
Az, hogy a várandós Mária szamáron lovagol be a városba egy gyakori tévhit, amelyről a legtöbb keresztény azt hiszi, hogy benne van a Bibliában. Nos, egyrészt nagyon is lehetséges, hogy Mária valóban szamáron tette meg a Názáretből Betlehembe vezető utat. Másrészt a Lukács 2:1-6-ban található beszámoló azonban nem beszél erről. Egy biztos, mindannyiunknak el kellene gondolkodnunk azon, hogy Mária mennyire viszontagságosan tehette meg ezt az utat.
Az egyik legnépszerűbb karácsonyi ének, a “We Three Kings” (Mi, három királyok) mutatja ennek a bizonyos mítosznak a elterjedettségét. Máté evangéliuma ezeket a férfiakat bölcsekként írja le. Az emberek általában úgy gondolják, hogy hárman voltak, mert a Biblia részletezi, hogy három ajándékot – aranyat, tömjént és mirhát – hoztak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tényleg három bölcs volt; ugyanolyan könnyen lehetett volna négy, nyolc vagy tíz is.
Nehéz lenne olyan jászoljelenetet találni, amely felett ne lebegne egy fényesen ragyogó csillag. A probléma az, hogy az evangéliumokban nincs erre utalás. A bölcsek csillagot kaptak, amely először Jeruzsálembe vezette őket (Máté 2:1-2), majd Betlehembe (9-10. v.), ahol megtalálták a gyermeket. Heródes király féltékenységében parancsot adott, hogy a környéken minden 2 évesnél fiatalabb csecsemőt meg kell ölni (16. v.). Ez arra utal, hogy Jézus ekkor már egy ideje Betlehemben volt, tehát valószínűleg a csillag nem lebegett a jászol felett Jézus születésének éjszakáján.
Majdnem minden jászolban a kis Jézust egy istállóban, állatokkal körülvéve ábrázolják. Ez megint csak feltételezés, mert a Biblia ezt nem írja. A Szentírás valójában ezt mondja: “és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. (Lukács 2:7)”. A jászol említése miatt könnyű azt feltételezni, hogy Jézus egy istállóban született. A jászol egy etető vályú az állatok számára. Ezeket az etető vályúkat azonban általában a házakban is használták, mert a családok az emeleten aludtak, míg a kisállatokat a hideg éjszakákon lent tartották.
A Máté 2:1 szerint Jézus Heródes király idején született. A legtöbb történész Heródes halálát Kr. e. 4-re teszi, amikor Heródes elrendelte, hogy a környéken minden 2 éves vagy annál fiatalabb fiút öljön meg, mielőtt ő maga meghal. Úgy tűnik, hogy Jézus születése pontosabb becslés szerint valamikor i. e. 4 és i. e. 6 között lehetett.
Forrás: Relevant