Tim Hughes – A változtatás művészete
Mindig nehéz döntés, amikor egy kialakult struktúrán, formán változtatni szeretnénk. Jó érzék kell ahhoz, hogy eltaláljuk az időpontot, és az új felállást is.
Mindig nehéz döntés, amikor egy kialakult struktúrán, formán változtatni szeretnénk. Jó érzék kell ahhoz, hogy eltaláljuk az időpontot, és az új felállást is.
Sok példát látunk a Bibliában arra, amikor szereplői változtattak valamin. Jézus többször mondta, hogy most menjünk ide vagy oda, mert azon a helyen is hirdetnie kell az evangéliumot. Visszament oda, ahol nem sokkal azelőtt meg akarták ölni, és amikor eljött az ideje felment Jeruzsálembe is. Hasonló történt Pál apostolékkal is, amikor nem mentek Ázsiába, hanem Európa felé fordultak.
Robet Morris segédlelkész volt egy háromezres amerikai gyülekezetben, amikor kivált onnan, és önálló közösséget indított. Húsz év múlva 40 ezres gyülekezet formálódott az irányítása alatt – ez a Gateway, melynek dicsőítő csoportja nálunk is járt.
Tim Hughes közössége, a birminghami St. Luke gyülekezet is változtatott. Dalaik mostantól Worship Central helyett Gas Street Music név alatt jelennek meg. Bevezetésképpen hallgassuk meg egyik legújabb, himnikus felvételüket.
Luke Hellebronth dicsőítésvezető elmondta, hogy felnövőben van egy új dicsőítő generáció, akiknek az átéléseik is mások. Amikor több generáció közösen dicsőít, akkor nagyszerű dolgok jönnek ki abból. Nemcsak a vezetők, hanem az egész gyülekezet „hangulatát” szeretnék megfogalmazni – sőt, ha lehet az egész városét.
Ami a Worship Central csapatot illeti, nagyon sokakat képeztek ki az évek során, és az oktatás most is folyik tovább, csak a felvételek jelennek meg az új néven, és ezek a dalok a közösségük kreatív alkotóműhelyében születnek. Ami a járvány időszakát illeti, mindent megtesznek, hogy az emberek kapcsolatban maradhassanak egymással. Érdekesség, hogy az online módba olyanok is bekapcsolódtak, akik nem szívesen mentek volna be személyesen egy templomba.
A dalírásnál megkülönböztetik a vertikális és a horizontális énekeket. A vertikális Istennek és Jézusnak szól. Álljon itt egy ilyen jellegű, csodaszép dal:
A legfontosabb teszt mindig az, hogy a gyülekezet szívesen énekli-e az új dalokat, és a fentit a tapasztalatok alapján nagyon is.
Amikor pedig az alábbi új dalukat énekelték, akkor egy óriási szabadságérzést éltek át ennél a sornál: There is a river that runs from the heart of the Father (Egy folyó jön az Atya szívéből):
Az új album címe: Rewilding (Visszatermészetiesítés), ami egy érdekes kísérletre utal. 2001-ben egy farmer egy 2000 hektáros területet nekilátott helyreállítani olyanná, amilyen eredetileg lehetett – az emberi beavatkozás előtt. Egy idő múlva megújult és kivirágzott az egész terület. Ha mi emberek ugyanezt megtesszük, hogy felhagyunk azokkal, melyekkel tönkretettük Isten eredeti elképzeléseit, akkor egyre szebb lesz a mi „vidékünk” is.
Ezen fáradoznak barátaink ebben a lüktetően eleven gyülekezetben, ahol seregnyi nagyszerű dalíró és zenész alkot újabb és újabb dicsőítő énekeket.
Forrás: Cross Rhytms Magazine, Chris Mountford interjúja alapján