Gedeon próbára tette Istent. Azzal, hogy kitette azt a fürt gyapjút a földre, mintegy a saját kezébe vette az irányítást, és elárulta, hogy nem bízik igazán Istenben. Isten egyszer már megmondta neki, hogy ő maga fog megküzdeni népéért. Amit Gedeon tett, az azt bizonyította, hogy nem akart pusztán Isten szavának hinni. Ezzel a kézzelfogható jellel, a nedves gyapjúfürttel Isten hűségét akarta ellenőrizni, azt, hogy mennyire lehet bízni a szavában, amelyet az általa kiválasztott vezetőnek adott.

Sokkal komolyabb kihívással kellett szembenéznie Jézusnak földi szolgálata kezdetén, amikor az Isten szavában való bizalma tétetett próbára (Mt 4,1–11). A Sátán azzal kísértette, hogy Isten tervét megkerülve vegye a saját kezébe a dolgokat. Először, miután Jézus negyven napig böjtölt, azt mondta neki, hogy változtassa a köveket kenyérré. Az a Jézus, aki nem sokkal később alig néhány halat és kenyeret úgy megsokasított, hogy egy hatalmas tömeget jóllakatott vele, kétségtelenül képes volt arra is, hogy egy követ kenyérré változtasson. De ezzel megbukott volna az abba vetett bizalmat illetően, hogy az Atya Isten majd gondoskodik róla a megfelelő időben és módon.

Másodszor azzal kísértette a Sátán Jézust, hogy vesse le magát a templom legmagasabb pontjáról, és még idézte is az Igéből, hogy angyalok fognak vigyázni rá, nehogy baja essen. Ez a kísértés megint csak megkerülte volna azt az utat, amelyet Isten Jézus életére, halálára és győzelmes feltámadására vonatkozóan eltervezett. Harmadszor pedig arra próbálta rávenni a világmindenség Királyát, hogy Isten szavát megkérdőjelezve a maga módján szerezze meg a hatalmat és a dicsőséget.

Jézus minden egyes ponton visszautasította azt a kísértést, hogy kételkedjen Isten szavában és hűségében. Ehelyett Isten hatalmában és ígéreteiben bízott, nemet mondott a Sátánnak, és azzal a bizonyossággal haladt tovább, hogy Isten gondoskodik róla. Jézus egész földi szolgálata során a vallási vezetők folyamatosan igyekeztek próbára tenni őt, hogy hiteltelenné tegyék azt az állítását, hogy ő Isten Fia (16,1; Mk 10,2). Jézus ellenállt követeléseiknek, és jelezte, hogy nyilvánosan elmondott szavai és végbevitt tettei bőségesen bizonyítják, hogy ki is ő.

Isten népének a hite ma is Isten Igéjének és számtalanszor bebizonyított hűségének az erős alapján áll. Az élet nehézségeivel szembesülve ebben az elromlott világban, az egyháznak nincs szüksége arra, hogy a Gedeonéhoz hasonló tesztekkel tegye próbára Istent. Történjék bármi, Isten népe Jézus útját követve mindenestül az ő Igéjére és hűségére támaszkodhat.

Gedeon ekkor azt mondta Istennek: Ha az én kezem által akarod megszabadítani Izráelt, ahogy megígérted, akkor én most kiteszek egy fürt gyapjút a szérűre, és ha csak maga a gyapjúfürt lesz harmatos, a föld pedig mindenütt száraz marad, akkor tudni fogom, hogy az én kezem által szabadítod meg Izráelt, ahogy megígérted. Úgy is lett: amikor másnap korán fölkelt, és kinyomkodta a gyapjúfürtöt, harmatot facsart ki belőle, egy egész csészényi vizet. Gedeon azonban ezt mondta Istennek: Ne haragudj meg reám, ha még egyszer szólok! Hadd tegyek próbát még egyszer a gyapjúfürttel: most maga a gyapjúfürt maradjon száraz, a föld pedig legyen mindenütt harmatos! És Isten úgy tett azon az éjszakán: csak a gyapjúfürt maradt száraz, a földet pedig mindenütt harmat borította.

BÍRÁK 6,36–40