Csapó Krisztián “KRIZ” dalának szövege arról az intim pillanatból ered, amikor az álmatlan éjszaka közepén egyedül gondolkodik az ember. Eszébe jutnak múltbéli események, megérdemelt vagy igazságtalannak gondolt pofonok, zsigerig hatoló kilátástalan helyzetek. Visszagondolva mindig jobban látszik, hogy – bár akkor magányosnak és elveszettnek érezte magát – nem volt egyedül és ott volt Isten keze, amely kivezette a nehézségből.

Szorít a mélység, nincs levegő
Egyedül érzem, elfogy az erőm
Nem látok mást
Kihalt ez a táj
Ilyen a magány
(Pedig tudtam a jó irányt)

Valahogy mégis látom a fényt
Idebent érzem, ez nem a vég
Kész volt a terv
Te nem hagytál el
Kezed kivezet
(Ha eltévedtem)

Te vagy az életem Ura
Már látom, milyen sok csodát tettél
Napfényben könnyen láttalak
De ott voltál, mikor fújt a jeges szél.

Hegyre állok, onnan nézek szét
Annyi mindent elrontottam, de adtál új esélyt
Az út mögöttem nehéz volt, de szép,
Nem félek a holnaptól, vezess a cél felé!


Zene és szöveg: Csapó Krisztián
Hangszerelés: Csapó Krisztián

Ének, vokál: Csapó Krisztián
Gitár: Ladányi Gábor
Zongora: Csapó Krisztián
Basszusgitár: Fonay Tibor
Dob: Hidász Tamás
Harsona: Csapó Krisztián

Vonósok: Budapest Scoring
Igazgató: Sapszon Bálint
Karmester: Illényi Péter
Asszisztens: Sapszon Anna

Szólj hozzá te is!