Föld nevű bolygónk lenyűgöz bennünket szépségével, összetettségével, és azzal a képességével, hogy gondoskodik rólunk. Isten ezt a gyönyörű bolygót kifejezetten nekünk, az Ő szeretett teremtményeinek alkotta. Olyan otthont akart adni nekünk, amely gondoskodik rólunk, örömet szerez nekünk, és megtanít minket arra, hogy többet tudjunk meg róla. A mi feladatunk az, hogy megvédjük és gondozzuk azt, amit Ő adott nekünk. Isten nagyon világosan fogalmaz az Ő Földjéről, és arról, hogy hogyan akarja, hogy gondoskodjunk róla.

Következzen néhány mód, ahogyan Isten mindannyiunkat felszólít, hogy védjük meg a Földünket.

Isten elmondta, hogyan teremtette a Földet

Tudjuk, hogy a Föld nagyon fontos, mert a Biblia, Isten Szent Igéje azzal kezdi, hogy elmondja, hogyan teremtette a Földet. A Biblia nem aprózza el a szavakat, és nem tér ki a felesleges témákra, így az a tény, hogy a Bibliában ennyi minden van a bolygónkról, jelzi, hogy fontos számára.

„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” – hirdeti az 1Mózes 1:1-2. „A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.” Ez az Úr kiindulópontja, és ezután indult el, hogy megteremtse a vizeket, a vizek közötti földet, a nappalt és az éjszakát, és a mi gyönyörű égboltunkat. Az Ő tökéletes, tévedhetetlen művészete az űr mély vákuumában született.

Az 1Mózes 1:29-30 elmondja, hogy hogyan látta el az embert mindennel, amire az élethez szüksége van:

„Majd ezt mondta Isten: Nektek adok minden maghozó növényt az egész föld színén, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: legyen mindez a ti eledeletek! Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt.”

A János 1:3 tömören megmagyarázza a bolygó eredetét: „Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött”, míg a 1Mózes 1:31 kifejti, hogy amit Ő alkotott, az tetszett neki „Isten látta mindazt, amit alkotott, és nagyon jó volt. És lőn este, és lőn reggel – a hatodik nap”.

Röviden: ha Isten nekünk teremtette, akkor nekünk is komolyan és hálásan kell gondoskodnunk róla, következetesen tudatosítva, hogy milyen ajándékot kaptunk.

Isten az embernek adta a Föld feletti uralmat

Az 1Mózes 1:26-30 elmagyarázza, hogyan adta át Isten a földet az embernek, és mit akart, mit tegyen vele. Ezek a versek részben így hangzanak:

„Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik”.

Isten azt is parancsolta, hogy „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá!” (1Mózes 1:28). Azt mondta: „Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen!”

Az alávetni és uralkodni szavak ezekben a részekben feladatot adnak az emberiségnek – Isten átadja a földet az embernek, hogy felelősségteljesen bánjon vele. Ő konkrétan megmondja, hogy mit akar az embertől – váljon az alkotása gondnokává, használja azt produktívan és gondoskodjon róla felelősségteljesen.

Isten szeretettel gondoskodott mindenről, amire valaha is szükségünk lehet: „Minden, ami csak él és mozog, legyen a ti eledeletek! Nektek adom mindezt éppúgy, mint a zöld növényt” (1Móz 9:3). A mi szerető Istenünk soha nem hagy bennünket hiányt; a mi feladatunk, hogy komolyan és hálásan vegyük gondnoki szerepünket.

Isten arra használja a Földünket, hogy fontos leckéket tanítson nekünk

Isten arra használja gazdag, erőforrásokkal teli bolygónkat, hogy sok fontos dolgot megtanítson nekünk arról, hogyan kell élnünk. Az 5Mózes 22:6-ban olvasható: „Ha útközben egy fán vagy a földön madárfészket találsz, amelyben fiókák vagy tojások vannak, és az anya rajta ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne vedd el az anyát a fiókákról.” Isten azért mondja ezt, hogy egyrészt elősegítse az alacsonyabb rendű állatokkal való törődés légkörét a bolygónkkal való kapcsolatunkban, másrészt pedig azért, hogy gyengéd irgalmasságot mutasson az anyák iránt.

A Jób 12:7-10 emlékeztet:

„Kérdezd csak meg a jószágokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, majd a tudtodra adják! Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked. Ki ne tudná mindezekről, hogy az ÚR keze alkotta őket? Az ő kezében van minden élőlény élete és minden ember lelke.”

A Biblia itt gyönyörűen azt mondja nekünk, hogy tanuljunk világunk teremtményeitől, és tiszteljük is őket, mert az Úr minden teremtmény életciklusában szorosan benne van.

Az 5Mózes 25:4 arra tanít minket, hogy gondoskodjunk a minket szolgáló állatokról, és ezen keresztül mindazokról, akik nekünk dolgoznak és segítenek minket az életben. „Ne kösd be az ökör száját, amikor gabonádat nyomtatja a szérűn” – Isten így tanít minket arra, hogy legyünk kedvesek a munkaállatainkkal.

A Biblia a madarakat használja arra, hogy gyönyörűen magyarázza Isten gyengéd őrködését az emberiség felett: „Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál?” (Máté 6:26) Milyen megdöbbentő emlékeztető, hogy a madarak példáján keresztül értékes, szeretett és gondoskodott emberek vagyunk.

Isten haragja a teremtésén keresztül fejeződik ki

A Jelenések könyve rámutat arra az időre, amikor az emberiség pusztítást fog végezni a Földön – és arra, hogy Isten keményen bánik majd azokkal, akik ezt teszik:

„Haragra lobbantak a népek, de eljött a te haragod és a halottak felett való ítélet ideje, hogy megadd a jutalmat szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és azoknak, akik félik a te nevedet, a kicsiknek és a nagyoknak, hogy elpusztítsd azokat, akik pusztítják a földet.”

Jel 11,18

A Jeremiás 45:4 figyelmezteti az ószövetségi népet Isten haragjára, amely azon a földön keresztül fog megnyilvánulni, amelyre a megélhetésükért számítanak: „Ezt feleld neki: Így szól az ÚR: Nézd csak, amit építettem, azt most romba döntöm, és amit ültettem, most kigyomlálom az egész országban.”

Jeremiás próféta által ismét figyelmeztette az embert a föld elhanyagolására: „Dúsan termő országba hoztalak titeket, hogy élvezzétek annak gyümölcsét és javait. De amikor bejöttetek, országomat tisztátalanná tettétek, örökségemet pedig utálatossá.” (Jer 2,7).

A Biblia megmutatja nekünk, hogy Istent feldühíti, ha látja, hogy a földet bántalmazzák és elhanyagolják, és hogy eszközként használhatja, hogy kifejezze haragját.

Minden felelős kereszténynek meg kell tennie minden tőle telhetőt, hogy megvédje a Földet – az Úr ajándékát -, amelyet az Ő művészetével és erejével teremtett. A bolygónkért való felelős gazdálkodás nem politikai megfontolás, hanem erkölcsi, etikai és lelki felelősség, hogy megvédjük a bolygót, amelyet kaptunk – és amely az egyetlen, amink van!

Forrás: Crosswalk