Hívők és a bajok
Amikor tényleg nehéz.
Már túl volt 5 korbácsoláson, 3 ostorozáson, 1 megkövezésen, 3 hajótörésen, aztán rablók, veszedelem sokfelé. Annak nagy viharnak kellett lennie napokon át, mely – ilyen lista után – kimondatta Pál apostollal, hogy minden remény elveszett az életben maradásukra. Ezután, aznap éjjel meglátogatta egy angyal, és közölte vele, hogy a hajó minden utasa megmenekül. A rabbinikus tanítvány felcserélte tudós életét egy veszélyes missziós tevékenységre, és számíthatott arra, hogy az, Aki errefelé irányította, meg is védi majd az út során.
A bokszolók, birkózók szokták felmorzsolni az ellenfelüket folyamatos támadásaikkal. Ha morzsoltál valaha kukoricát, akkor tudod, milyen az, ahogy egyre kevesebb szem marad a csutkán. Ilyen, amikor egy nehézség szed le egyre többet rólunk. Amikor azt hiszed, hogy nem lehet rosszabb, akkor még jön valami, vagy csak sokáig nem javul az a fárasztó, kimerítő helyzet. Nem könnyű ilyenkor a láthatatlan Istenben bízni, de pont ekkor derül ki, hogy ott van, és átsegít azon az életszakaszon. Ilyenkor lép be a reménység, melyről Phil Wickham énekel.
Bízz és harcolj – attól függően, hogy mennyi az erőd. A bizalom nyitja a zsilipet, hogy jöjjön az erő, amivel harcolsz a rossz, a csapás ellen. Valaki azt mondta, hogy – visszanézve – élete legnehezebb napjai (hetei, évei) voltak a legáldásosabbak.
Ha pedig valaki a környezetedből ritkábban jelentkezik, mint szokott, akkor lehet, hogy neki most tényleg nehéz. Egy telefon, párezer forint (ha anyagi jellegű a baj), egy sms, majd idővel újra érdeklődés – rengeteget számít. Ilyenkor te vagy Isten keze, szeme, füle, szeretete.
És az sem véletlen, hogy kinek arca, neve jut az eszedbe (énekesnő, elnök, sportoló, szomszédod, volt osztálytársad…), mert ilyenkor legtöbbször imádkoznunk kell értük, mert baj közelíthet feléjük.
Kérj segítséget (vertikálisan és horizontálisan is), ha bajban vagy, és adj segítséget, ha a másik bajba kerül. Valaki pedig ügyel arra, hogy mindezek ne menjenek lejjebb egy bizonyos pontnál, sőt van aztán felfelé is út. Dávidnak is az segített, hogy visszaemlékezett arra, hogy hány helyzetben megsegítette őt Isten. Milyen lehetett, amikor kinn a mezőn vigyázott a nyájra, és megtámadta őket egy medve, majd máskor egy oroszlán is. És legyőzte őket, pedig ezek nagy, erős és gyors ragadozók. Minél több ilyen történt, annál inkább reménykedett az Örökkévalóban, ha jött az újabb baj. Az átélések erősítik a hitünket, mert a valóságban tapasztaljuk meg a felülről jövő segítséget. Még biztosabban tudjuk, hogy figyel ránk, véd bennünket, és nem engedi egy ponton túl elfajulni az eseményeket. Aztán pedig, a maga idejében, eljuttatja a megoldást is.
A Reményhal pedig végig nyugodtan úszkált Pál apostolék vihartól dobált hajója körül – és neki lett igaza.
„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.”
Jakab 1,12