Az eljövendő szabadító
Sámson és Jézus a Lélek erejével sok tekintetben nagyon hasonlóképpen hozta el a szabadulást Isten népe számára.
Sámson és Jézus a Lélek erejével sok tekintetben nagyon hasonlóképpen hozta el a szabadulást Isten népe számára.
Figyeljük csak meg Sámson életének a főbb eseményeit! Csodás születését megelőzően egy angyal jelent meg a szüleinek, hogy felkészítse őket (Bír 13,2–3; Lk 1,26–27,34), és elmondja nekik, hogy gyermekük népe szabadítója lesz (Bír 13,5; Mt 1,21). Sámson Istennek szentelt életet élt a názírfogadalomnak megfelelően, ezzel kihangsúlyozva a Törvény jelentőségét (Bír 13,5; Mt 5,17). Küldetését egész életében a Lélek különleges ereje jellemezte (Bír 14,6.19; Mt 3,16). Megbízásának a teljesítése közben ő egymaga szabadította meg Isten népét. Debóra mellett ott volt Bárák, Gedeon mellett a katonái, Sámson azonban egyedül viselte az Istentől kapott felelősséget.
Isten úgy rendezte, hogy Sámsont – míg küldetésén dolgozott – saját népe tagjai adták át a pogány megszállóknak (Bír 15,9–13; Mt 27,1–2), és azt a kínt kellett elszenvednie, hogy olyasvalaki árulta el őt, akit szeretett (Bír 16,15.18–21; Mt 26,47–50); valamint át kellett élnie ellenségei gúnyolódását is (Bír 16,23–27; Mt 26,67–68; 27,27–31). Végül azonban Sámson életének az összegzése az volt, hogy halálával többet ért el, mint életében (Bír 16,30; Jn 12,31–32; Zsid 2,14; 1Jn 3,8). Ezek a Sámson és Jézus élete között felfedezhető, megdöbbentő párhuzamok egyáltalán nem véletlenek!
Ugyanakkor Sámson és Jézus az élettörténetük között fennálló sok hasonlóság ellenére egyszersmind teljes ellentéte egymásnak. Sámson kora erkölcseihez idomult, Jézus azonban konfrontálódott az akkori erkölcsi mércével. Egyikük együtt hált egy prostituálttal (Bír 16,1), másikuk pedig egy új élet lehetőségét hozta el a prostituáltak és a bűnösök számára (Lk 7,36–39; Jn 8,11). Ez azt mutatja, hogy egészen más szinten kötődtek Isten tervéhez. Sámson csaknem teljesen föladta a küldetését egy prostituált kedvéért, Jézus viszont hűséges maradt, még ha a kereszttel kellett is szembenéznie. Jézus megtehette volna, hogy a saját akaratának enged, vagy a saját kényelmét keresi, ehelyett ő inkább az Atya akaratát követte (Lk 22,42). Sámson fizikai értelemben hozott szabadulást Isten népének azzal, hogy lemészárolta ellenségeit a csatatéren. Jézus Isten népének a lelki szabadulást vívta ki saját magát áldozva föl a kereszten.