A János evangéliumában szereplő csodák közül az egyik legdrámaibb az, amikor Jézus feltámasztja Lázárt. Nemcsak azért, mert ez az egyik legszemléletesebb, de ez árul el a legtöbbet Jézus szolgálatáról és küldetéséről is. Isten nyilván a kezdet kezdetétől távol tarthatta volna a bűnt, a fájdalmat és még a halált is az általa teremtett világtól. Mégis megengedte, hogy a bűn belépjen az ő jó teremtésébe a kígyó kísértése, illetve a férfi és a nő engedetlensége által, hogy bemutathassa dicsőségét a megváltásban rejlő erőn keresztül. Jézus is hasonló okból engedte Lázárt meghalni „az Isten dicsőségére…, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia” (Jn 11,4).

Isten az említett megváltást saját Fián, Jézuson keresztül küldte el, aki azért jött el a földre, hogy együttérezzen velünk mindenben. Ebben a történetben is láthatjuk együttérzését, amikor odamegy, hogy megvigasztalja Máriát és Mártát, Lázár testvéreit, az ő drága barátait (11,35). A Szentírásból tudjuk, hogy Jézus megindul gyengeségeinken és kísértéseinken (Zsid 4,15). Annyira azonosult velünk, hogy a bűnünkké lett, és vállalta helyettünk a halált, amely Isten elleni lázadásunk miatt megilletett bennünket (2Kor 5,21; Fil 2,8). Ám Jézus a feltámadás és az élet (Jn 11,25); Isten ereje által legyőzte a halált, feltámadt az örök életre, most pedig örökké uralkodik örökkévaló országában.

Ahogyan Lázár vitathatatlanul halott volt testileg, úgy mi is halottak vagyunk lelkileg, elszakítva Istentől bűneink miatt. Lázárhoz hasonlóan számunkra is odalett az élet reménye, és lelki bomlásunk bűze orrfacsaró. Ahogyan Pál fogalmazott: halottak voltunk vétkeink és bűneink miatt, és „természet szerint a harag fiai voltunk” (Ef 2,1–3). De ahogyan Jézus feltámasztotta Lázárt a testi halálból, nekünk is megígéri: ha hisszük, hogy ő a feltámadás és az élet, feltámaszt lelki halálunkból, és megadja nekünk a testi feltámadás ígéretét is az utolsó napra vonatkozóan.

Fontos, hogy megértsük ezt az utolsó kijelentést: ahogyan Jézus testileg feltámasztotta Lázárt a halálból, egy napon ezt teszi majd mindegyikünkkel, akik egyedül benne hiszünk, és tőle várjuk az üdvösségünket. Sőt még ennél is jobb történik velünk: testünk életre kel, de nem a régi, gyarló állapotában, hanem azon a napon olyanok leszünk, mint ő (1Jn 3,2).

Szólj hozzá te is!