Nagyon sokféle ember hitte el a kereszténység igazságát a világ minden táján az évszázadok során. Bár a keres ténység hatóköre egyetemes, a kereszténység nagyon személyes vallás azok számára, akik Istenben bíznak.
Mielőtt Pál Jézus követője lett, ellensége volt Jézusnak és az ő ügyének. Az első években megpróbálta feltartóztatni Isten ama megváltó munkáját, amelyet a Messiáson keresztül végzett a világban. Amikor Jézus megállította őt, azt mondta neki: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” (ApCsel 22,7)
Jézus személyesen magára vette azt, hogy Saul üldözi az egyházat. Ezenfelül a kereszténység következményei is személyesek. Jézus nem csupán egy elgondolás, amelyről gondolkodunk; ő egy személy, aki kapcsolatra hív bennünket önmagával. Amikor Pál Jézus követője lett, megtudta, hogy Megváltója konkrét feladatot bíz rá (22,10).
Jézus magára vonatkoztatta Saul ellenállását. És miután szembeszállt vele, a volt ellenség ugyanígy magára vonatkoztatta ennek a hívásnak a következményeit. Az egyház minden gyülekezetében minden egyes hívőnek ugyanilyen örömteli feladata, hogy ugyanezt tegye: vegye a szívére Jézus elhívását, és vállalja sajátos szerepét Isten küldetésében, hogy megmutassa dicsőségét a világnak.
Saul, Saul, miért üldözöl engem?
ApCsel 22,7
