Brandon Heath: Egy énekes, aki nem egyénekes

Tizenöt évvel ezelőtt egyszer csak megjelent egy átlagos kinézetű huszonéves gitáros-énekes, akinek egyből felfigyeltél a dallamos énekeire. Olyan témákról énekelt, melyekkel sokan tudtak azonosulni, és a zene is nagyon illett hozzájuk. Az mindig nagyszerű érzés, amikor a zene és a szöveg harmóniában van egymással. Egy csodás dallam még elviszi a gyengébb szöveget, de fordítva már nem működik. Az igazi azonban, ha mindkettő a helyén van.

Brandon úgy néz ki, mint egy srác, aki a szomszédban lakik, vagy akivel egy munkahelyen dolgozol. Jó értelemben nincs benne semmi különleges, de emiatt is szimpatikus, mert a legtöbben ilyenek vagyunk, így könnyen tudunk azonosulni vele. Első ismert dala, az: I’m Not Who I Was (Nem az vagyok, aki voltam). A témára sokan rezonáltak, mert pont ez lényege Jézus követésének, hogy változunk, és fokozatosan leválasztjuk magunkról azt, ami rossz, bűnös és káros volt korábban. Más irányba megyünk, és távolodunk romlott, elrontott múltunktól.

Már ez is felhívta rá a figyelmet, de az igazi áttörést 2008-ban a Give Me Your Eyes (Hadd lássak a te szemeiddel) hozta meg neki. Itt a klip is szenzációs, ami harmadikként – a dallam és a szöveg mellett – szárnyára vette ezt az éneket. Látni Jézus szemével, érezni az ő szívével, és tenni azokért, akik a közelemben vannak – ezt kéri ebben a dalban.

A Verze, a refrén és a bridge is nagyszerűen el lett találva, plusz egy dúdolós betét – nagyon ütős szám lett, s ehhez jön még a különleges képi megoldás. A dal annyira népszerű lett, hogy Brandon attól tartott, hogy onnantól kezdve nem fog tudni kilépni ennek árnyékából. Azért imádkozott, hogy ne legyen “egyénekes” énekes, és Isten meghallgatta kérését. Aki már ennyi éneket írt, az persze nem áll le, ott megtaláljuk a tehetséget, és az ihletet egyaránt. Egy év múlva jött a Wait And See (Várj és nézz).

Újra jó zene, érdekes klip és nagyszerű szöveg együtt. Csoda, hogy életben maradtam, nem gondolták, hogy viszem valamire, de van remény felőlem – ki ne ismerne hasonló gondolatokat az első kettőhöz, de éppen ideje hozzátenni a harmadikat is – ez pedig a remény magam felől, Istennel.

Brandon az egyszerűség nagyszerűsége. Onnan indul ki, ahol mi mindnyájan vagyunk, úgy néz ki, mint közülünk egy, és dalaival innen emel feljebb. Aztán pedig dalai tovább rezonálnak bennünk. Azt fogalmazza meg, amit mindnyájan szeretnénk, s amiről tudjuk, hogy mindnyájunknak el is érhető.

Isten pedig nyitott. Mindennap mindnyájan annyira közel kerülhetünk hozzá, amennyire csak szeretnénk. Brandon dalaiból kihallhatjuk, hogy ő szeretne. Ezért is annyira jó őt hallgatni.