Matt Redman rekordidő alatt írta meg legnépszerűbb dicsőítő dalát. Tartós vonzereje abban rejlik, hogy arra bátorítja a keresztényeket, hogy imádják Istent a mindennapi fájdalmakban is.
Matt Redman egyszer így nyilatkozott: „Minden dal valamilyen témával kezdődik, és aztán hagyod, hogy az tovább nőjön. Idővel megtanultam, hogy ha van egy ötleted egy dalhoz, akkor nem ülsz le és írod meg ott és akkor.” A legtöbb dalszerző kétségkívül egyetért ezzel az értékeléssel. De minden szabály alól van egy kivétel… 2011-ben Redman néhány napot a helyi kápolnájában töltött, hogy új anyagon dolgozzon a svéd Jonas Myrin társszerzővel. Már 15 órája dolgoztak, és hajnali fél kettő körül járt az idő. A session során Myrin többször is szeretett volna Redmannek néhány akkordot játszani, de ő visszautasította. Redman inkább befejezte azt, ami már megvolt, minthogy valami újat kezdjen.
De mivel Myrin általában nem volt egy rámenős ember, és többször is próbálkozott, a barátja úgy gondolta, hogy legalább egy gyors meghallgatást kellene adnia a zenének. Myrin lejátszotta neki a ‘10,000 Reasons’ refrénjét, és ez automatikus választ váltott ki Redmanből, ami egyezett néhány szóval, amit már leírt. A 103. zsoltár nyitó versszakát vette ihletésül: „Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét!”. A dal egy órán belül elkészült. Ez az egyik leggyorsabb dal, amelynek megírásában valaha is részt vett.
A szerzemény Redman korábbi slágeréhez, az Áldom szent nevedhez hasonlítható abban, hogy a dal ereje abban rejlik, hogy elismeri az életünk során felmerülő nehézségeket, ugyanakkor arra buzdít, hogy imádjuk Istent ezeken keresztül is.
Egy interjúban Redman megjegyezte, hogy mindenki átél fájdalmat és stresszt, így a keresztények is. Megemlítve a zsoltárokban található panaszok számát, kissé ellentmondásos módon hozzátette: „Amikor elkezdesz a bajokról énekelni, nagyon gyorsan elkezdesz Isten könyörületes, kedves, nagylelkű, gondoskodó szívébe belépni”, és megjegyezte, hogy az ezekről a témákról írt dalai a legszebb történeteket generálták.
Ez határozottan így volt ezzel a dallal – olyannyira, hogy néhány példát össze is gyűjtött egy könyvben. Ebben az egyik történet Reuben Hillé, a londoni Imperial College hallgatójáé, akinél agydaganatot diagnosztizáltak. A sebészek úttörő technológiával operálták meg, és a beavatkozás egy része alatt ébren kellett lennie, hogy ellenőrizni tudják, hogy a beszédét nem károsítják-e. Miközben eltávolították a daganat utolsó darabjait, Redman dalának sorait énekelte: „Egy új nap kél és már ébred minden, itt az idő, hogy áldjalak, És bármi ér ma, bármit rejt az út előttem, Hadd zengjek este is majd hálával.”
Egy másik történet két rabról, Andrew-ról és Myu-ról szólt, akik tíz évet töltöttek egy indonéz börtönben drogcsempészetért. Míg ott voltak, megtértek, és megtapasztalták életük radikális változását, és másokat is ugyanerre az átalakulásra inspiráltak. Mivel azonban bűntettükért halálbüntetés járt, még mindig kivégzőosztaggal kellett szembenézniük. Miközben bekötött szemmel, a falhoz álltak, és a fegyverekkel szemben néztek, énekelni kezdtek: „Egy nap majd ez a test elgyengül, Erőm elhagy, utam véget ér. A lelkem mégis Téged áld vég nélkül Tízezer évig és mindörökké.”
Redman 2012-ben Los Angelesben a Grammy-díjátadón két díjat is nyert ezzel a dallal, amit „különlegesnek és jelentőségteljesnek” nevezett. De még jobban örült, amikor másnap reggel e-mailt kapott egy nőtől, aki 46 éves nagybátyjáról, Charlie Burtonról mesélt neki, aki nemrég halt meg rákban. A nő leírta azt a gyönyörű és mélységes pillanatot, amikor a férfi azt kérte, hogy ezt a dalt játsszák, amikor elhagyja ezt az életet.
Lelkem, áldd az Urat, áldd az Urat, Egyedül Őt imádd! Zengj úgy, mint soha még, Őt dicsérd! A lelkem csak Téged áld! Egy új nap kél, és már ébred minden, Itt az idő, hogy áldjalak, És bármi ér ma, bármit rejt az út előttem, Hadd zengjek este is majd hálával Kegyelmed nagy, és türelmed hosszú, Szerelmed mély, és az égig ér, Nem szűnök énekelni jóságodról, Tízezer okom van, hogy zengjek még. És egy nap majd ez a test elgyengül, Erőm elhagy, s utam véget ér, A lelkem mégis téged áld vég nélkül: Tízezer évig és mindörökké!
Forrás: Premier Christianity
