Jézus királyként érkezik Jeruzsálembe
Az, hogy Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe az összegyűlt sokaság üdvrivalgása és dicsőítése közepette, betöltötte a Király voltára vonatkozó ószövetségi próféciákat.
Az, hogy Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe az összegyűlt sokaság üdvrivalgása és dicsőítése közepette, betöltötte a Király voltára vonatkozó ószövetségi próféciákat.
Az Ézs 62,11 verse azt mondja „Sion leányának”, figyelje érkező Királyát, a Zak 9,9 verse pedig azt mondja a Királyról, hogy „alázatos, és szamárháton ül, nőstény szamár csikóján”. A legtöbb királyi menet elképesztő pazarlással jár, Jézus viszont alázatosan, egy egyszerű szamáron ülve érkezett Jeruzsálembe. Az uralkodók háború idején lóra ültek, békeidőben azonban szamárháton vonultak, hogy kifejezzék a nép iránti alázatukat (1Kir 1,38–40). Jézus itt bemutatta, milyen az, amikor békével tér vissza egy király Jeruzsálembe. Azzal, hogy szamáron ült, azt üzente, hogy kegyelmet hoz, nem pedig ítéletet. Az is lényeges, hogy Jézus szamárcsikót használt; fiatal, még be nem tört szamarat. Általában nagyon nehéz megmaradni az ismeretlen terhet cipelő, be nem tört állat hátán a zsúfolt, zajos tömegben. Itt azonban Jézusról, a világ Teremtőjéről beszélünk!
Ez a jelenet bizony királyi menet volt (2Kir 9,13), ám Jézus mindeddig kerülte az ilyen megnyilvánulásokat (Mt 8,4; 9,30; 12,16). Most viszont készen állt arra, hogy nyilvánosan Messiásként és Királyként mutatkozzon be. Ez volt az utolsó útja Jeruzsálembe, és úgy döntött, bevonulásával szemernyi kételyt sem hagy afelől, hogy ő a megígért Messiás, aki azért jött, hogy megmentse a népet. A városban senkinek a figyelmét nem kerülhette el a bevonulás vagy a Jézus érkezése által hordozott, próféciákat beteljesítő üzenet.
Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bétfagéba, az Olajfák hegyéhez értek, Jézus előreküldte két tanítványát, és ezt mondta nekik: Menjetek az előttetek lévő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt. Oldjátok el, és vezessétek hozzám! Ha valaki szólna nektek, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat. Ez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: „Mondjátok meg Sion leányának: Íme, királyod jön hozzád, aki alázatos, és szamárháton ül, igavonó állat csikóján.”
A tanítványok pedig elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik: odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruhájukat, Jézus pedig felült rá. A sokaság az útra terítette felsőruháját, mások ágakat vagdaltak a fákról, és az útra szórták. Az előtte haladó és az őt követő sokaság pedig ezt kiáltotta: Hozsánna Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban! Amint beért Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: Kicsoda ez? A sokaság ezt mondta: Ő Jézus, a galileai Názáretből való próféta.
Máté 21,1–11