Jézus: Örökkévaló jutalmunk – 1Péter

Kis-Ázsiában nem volt könnyű Krisztus parancsai iránti engedelmességben élni, és hirdetni az evangéliumot. A keresztényeket sokszor üldözték pogány szomszédaik és a hatóságok. Valószínű, hogy első levelét még a szórványosan előforduló üldözések alatt írta Péter, mielőtt az 1. század végén és a 2. század elején elkezdődtek volna a súlyos, hivatalos üldözések Néró, Domitianus és Traianus császár alatt.

Péter azért írt, hogy felkészítse a gyülekezetet a szenvedés folyamatos realitására. Nem akarta, hogy elcsüggedjenek, vagy azt higgyék, hogy Isten magukra hagyta őket ezekben a megpróbáltatásokban. Isten elsősorban arra használta szenvedésüket, hogy formálja a jellemüket, és Krisztus képére igazítsa őket (1Pt 1,6–7; 3,14; 4,12–14). A szenvedés elsőrendű eszköz Isten kezében népe megtisztogatására. Péter arra is emlékeztette a gyülekezetet, hogy Isten velük van szenvedésükben, és Lelke által felruházza őket erővel, hogy szent életet élhessenek (1,13–16). Bár nagy kísértést jelenthet, a hívőknek nem szabad gonosszal fizetniük a gonoszért, hanem Istenre kell bízniuk magukat, amikor mások ellenségesen viszonyulnak hozzájuk. Isten látja a hívők nyomorúságát, ismeri terheiket, és megjutalmazza övéit hűségükért (2,9; 3,16–17; 4,15–19). A bukott világban sok bajjal jár az élet, de a keresztények bízhatnak abban, hogy megkapják majd örökkévaló jutalmukat, amely jóval felülmúlja ideiglenes fájdalmukat.

Az üldözött hívőknek törekedniük kell a harmonikus kapcsolatra másokkal ahhoz, hogy helyesen viseljék a szenvedést (2,13–19). A gyülekezeti közösség az az Istentől kapott környezet, ahol Krisztust imádják, a hívőket emlékeztetik az evangélium igazságaira, az embereket pedig állhatatosságra biztatják (4,7–11; 5,1–7). Az üldözés tüze megtisztítja a gyülekezetet a képmutatástól és a hamis megtérőktől, így arra készteti a valódi hívőket, hogy hűségben és szentségben összefogjanak. Péter levele befejezéseként arról a reménységről ír, amelyben valamennyi igazi hívőnek része lesz: „A minden kegyelemnek Istene pedig, aki az ő örök dicsőségére hívott el titeket Krisztusban, miután rövid ideig szenvedtetek, ő maga fog teljessé, erőssé, szilárddá és állhatatossá tenni.” (5,10)

“Hogy a ti kipróbált hitetek, a mi sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor.”

1Péter 1,7