Jézus: Tökéletes példánk – Jakab
Jézus az élet minden területét átformálja. Valamennyi újszövetségi levél beszámol arról az átalakulásról, amelyet az örömhír végez el azokban, akik hit által elfogadják.
Jakab könyve egyedülálló, mert páratlan módon összpontosít erre a témára. Az általános vélekedés szerint Jakab, Jézus féltestvére írta a nevét viselő könyvet. Azoknak a szétszórt hívőknek írt, akik kétségkívül üldözéssel szembesültek Krisztusba vetett hitük miatt (Jak 1,1).
Jakab azzal kezdi levelét, hogy felszólítja a hívőket: leljenek örömöt szenvedésük közepette is. Vigaszt meríthetnek abból a tudatból, hogy Isten övéi megszentelésére használja ezeket a próbákat (1,2–4). Bár szétszórt, üldözött kisebbségként éltek a bálványimádó nemzetek között, a hívők reménykedhettek abban, hogy Isten munkálkodik.
A keresztények ma is kérhetnek bölcsességet az Úrtól, és vezetést kapnak a hű élethez (1,5–7). Isten Lelke és Igéje által ad bölcsességet övéinek, és a hívők azzal tisztelik Istent, ha hallgatnak a hangjára, és megteszik, amit mond (1,19–27). Jakab összekapcsolja az Istenbe vetett hitet a parancsai iránti engedelmességgel. Azt írja, hogy aki megvallja hitét Krisztusban, ám parancsaival ellentétesen él, az hazug (2,14–26). Jakab szerint a hit és az engedelmesség kapcsolatának abban kellene megnyilvánulnia, ahogyan a keresztény szeret és szolgál másokat (2,1–13), óvakodik a nyelv bűnétől (3,1–12), valamint elveti a gonoszság világias formáit és az Isten elleni lázadást (4,1–10). Jakab levele lezárásaként ismét a türelmes szenvedésre emlékeztet Krisztus közelgő visszajövetelének fényében (5,7–11). Ahhoz, hogy valaki kitartson az ilyen heves szenvedés közepette, szükség van keresztény közösségre – más hívőkre, akiket azért ad Isten, hogy imádkozzanak, szeretettel és szolgálatkészen forduljanak egymás felé, miközben együtt törekednek engedelmeskedni Istennek.
Bár Jakab nem beszél hosszasan Jézusról, az egyértelmű, hogy a levelében felvázolt elvek azt a példát követik, amelyet Jézus mutatott be földi szolgálata során. Isten tökéletes Fiaként türelmesen szenvedett, tudva, hogy az Atya tökéletes tervét tölti be. Mindvégig olyan erényeket példázott, amelyeknek a bemutatására Jakab is felszólítja a gyülekezetet. Ha a tagok Krisztusra szegezik tekintetüket, és hozzá ragaszkodnak, akkor cselekvői lesznek az Igének, nem csupán hallgatói.
„Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek.”
Jakab 1,2
