Isten láthatatlan, de ad jelzéseket magáról. Mindig szeretettel teszi, és aki átéli, gyakran keresi a szavakat, hogy kifejezze azt a semmi mással össze nem hasonlítható érzést, élményt. 

A szombathelyi stadionos dicsőítés után a Puskáshoz hasonló üzenetáradat érkezett. Sorra jelezték a résztvevők, hogy mennyire jól érezték magukat, és hogy milyen jó légkör volt a stadionban. Mi a színpadot oltárnak tekintjük, ahová a fellépők hozzák a maguk felajánlását, hódolatát. A kép persze nem illik tökéletesen, de segít értelmezni, mi is történik a szívekben, lelkekben.

Több összetevője lehet egy ilyen elégedettségnek, rész szerint van bennünk az ismeret, de ami információnk van, azt érdemes megfogalmazni, közreadni.

Az egyik ilyen, a résztvevők várakozása. Jézus csak kevés csodát tudott tenni a saját városában, mert alábecsülték a személyét. Ahol viszont állhatatosan kérték, ott még a periférián élők is megkapták a kért gyógyulást, vagy szabadulást a gonosz lelkektől. 

A másik összetevő lehet a résztvevők erős szándéka, hogy Istent és Jézust dicsőítsék. A kapcsolat kétirányú, és amikor a részünkről intenzív a hódolat, az bemozdítja a Mennyet is. Olvashatjuk, hogy ott milyen tömény az imádat, és tapasztalatból tudjuk, hogy a földi dicsőítéshez csatlakozhatnak az angyalok is. Ezt nem látjuk, de érezzük. Sűrűbb a szellemi légkör.

Egy adalék lehet a stadion hozzáállása is, ami kezdettől fogva extrán segítőkész és támogató volt. Ebben a stadionban, sőt a városban ez egy kiemelkedő érdeklődést kiváltó rendezvény volt, ahol nagyon sok ismert, helyi vezető, vállalkozó jelent meg. Jézus megfogalmazta a szabályt, hogy ha Istentől kapott „rangja” szerint fogadsz valakit, akkor annak megfelelő jutalmat kapsz. Ezzel nem érdemes sokat foglalkozni, mert bemozdulhat az egó, de megemlíteni érdemes.

Az imádságok szintén sokat jelentenek, eredezzen a fellépőktől, hallgatóktól, bárkitől, akinek eszébe jutott, vagy indítást kapott, illetve a szervezők népes gárdája is küldte a fohászokat.

Isten szeretete pedig mindenben benne van, és  ez itt is így volt. Szeretetettel fogadott mindenkit, aki eljött, és azt az áldást kínálta fel neki, amire éppen szüksége volt. Mert Ő ilyen. A rendezvény mottója a SZERETET volt, és ez hatotta át az egész délutánt. A szeretetben pedig mindenki nagyon jól érzi magát.

Nem tudunk mindent megfejteni, de nem is kell. Azt viszont tudjuk, hogy Isten érintése gyógyító hatású. Sokan átélhették ezt Szombathelyen is, és kívánjuk, ezek hatása legyen maradandó.