A Switchfoot bemutatta tizennegyedik stúdióalbumát, a Forever Now című lemezt, amelyet a zenekar eddigi legösszefüggőbb és legerősebb koncepcióra épülő munkájaként jellemez. A 13 dalból álló album középpontjában egy ember életének utolsó napja áll, azon belül pedig azok a kérdések, amelyekkel bárki szembesülhet, amikor a végesség gondolata hirtelen valósággá válik.
Jon Foreman énekes és dalszerző szerint a lemez elkészítése során tudatosan szakítottak azzal az elképzeléssel, hogy csak saját élményeikről írjanak. Inspirációt olyan klasszikus írók munkásságából merítettek, akik szereplőiken keresztül mutatták meg saját belső vívódásaikat. Foreman úgy véli, a dalszerzésnek is lehet ugyanilyen drámai és sokszereplős megközelítése, amely túlmutat az önéletrajzi történetmesélésen.
A Nashville közelében található Phantom Studiosban, Mike Elizondo producer közreműködésével rögzített album zenei világában is visszanyúl a zenekar gyökereihez. A hangsúly ismét a nagyívű refréneken, a karakteres gitárokon és az erőteljes rockhangzáson van. A már korábban megjelent nyitódal, a Wake Up, Mr. Crow az első pillanattól kijelöli az album feszült hangulatát, míg a záró The Butterfly Effect méltó lezárása a végigvezetett történetnek.
Az Absolution jól példázza a klasszikus Switchfoot-hangzást, miközben olyan dalok, mint a Natural Causes, modernebb gitármegoldásokkal frissítik fel az összképet. A Ride or Die markáns basszustémája, valamint a Shake The Dust és a Same Blood nyersebb megszólalása is azt mutatja, hogy a zenekar ezúttal tudatosan vállalta a keményebb, energikusabb irányt. Ugyanakkor a Breaking Up Again és a Beautiful Life visszafogottabb pillanatai érzelmi egyensúlyt teremtenek az albumon.
A kritikai visszajelzések szerint a Forever Now nem az a lemez, amely első hallgatásra minden titkát felfedi. Inkább fokozatosan bontakozik ki, és minden újabb végighallgatás során új részleteket enged felfedezni. A vélemények alapján a régi rajongók megtalálják benne azt a hangulatot, amely miatt annak idején megszerették a Switchfootot, miközben az album az új hallgatók számára is könnyen belépési pont lehet a zenekar világába.
A 13 szerzemény mindegyikének alapját Jon Foreman írta meg, hét dalban testvére, Tim Foreman is társszerzőként szerepel, egy szám pedig Mike Elizondóval közösen készült. A zenekar szerint alkotás közben soha nem az vezérli őket, hogy egy tipikus „Switchfoot-dalt” írjanak, hanem mindig új ötleteket és új hangzásokat keresnek. Ugyanakkor éppen a közös munka segít felismerni, amikor egy dal mégis azt a sajátos karaktert hordozza, amely a zenekart évtizedek óta megkülönbözteti.
