Az apostol három főbb missziói utat tett meg. Mindegyiknél más stratégiát alkalmazott, de a cél valamennyinél ugyanaz volt: Isten dicsőségét terjeszteni azzal, hogy gyülekezeteket alapít és erősít a görög–római világ addig eléretlen részein.
Pál sok szoros kapcsolatot épített ki útjai során; különösen meghatározó volt szolgálatában az Efezusban töltött három teljes év. Tartotta a kapcsolatot a korinthusi gyülekezettel is; onnan követ is érkezett, hogy tudassa az apostollal, mi zajlik a közösség életében (1Kor 1,11; 16,17). Pál legalább két levelet írt a korinthusi hívőknek efezusi tartózkodása során, aztán missziói útjain el is látogatott Korinthusba.
Pál missziói útjain a Szentlélek rendkívüli evangéliumi egységet munkált. Erre mutat az, ahogyan Pál összefogott más gyülekezetekkel az utak során. Amikor Macedónián haladt át, jelentős pénzadományt kapott, hogy juttassa el a Jeruzsálemben élő szegényebb keresztényeknek. A korinthusi hívőket is felkérte az adakozásra, és ők meg is tették. Ezek a többnyire pogányokból lett hívők támogatást gyűjtöttek zsidó testvéreik számára.
Végül pedig, Pál leveleket is írt útjai során. Korinthusi tartózkodásának a három hónapja alatt, mielőtt Jeruzsálembe indult volna, megírta a rómaiaknak szóló levelét. Isten Pálon keresztül remekbe szabott teológiai értekezést dolgozott ki, hogy segítsen a gyülekezetnek növekedni az értelemben, és arra indítsa a római hívőket, hogy támogassák Pál missziós erőfeszítéseit.
Amikor a hívők Pál életéről olvasnak, nyomon követhetik, amint elviszi Isten Igéjét az akkor ismert világ végső határáig. Ez őket is arra indíthatja, hogy kövessék Jézus hívását, ahogyan Pál tette; tanítsanak másokat, kereszteljék meg őket, és beszéljenek nekik Jézusról – akár a családban, a szomszédságban vagy a világ túlsó felén.
