Ennek következményeként félelem támadt a Júdát körülvevő népek között, és nem mertek háborút indítani Jósáfát ellen. Ezek az idegen népek ajándékokat vittek Jósáfát királynak. Filiszteusok és arabok hódolatukat fejezték ki. Valami hasonló történt korábban, Salamon uralkodása idején. A különböző népek csodálták Salamon bölcsességét, és ők is részesülni akartak Isten áldásából, amely Salamon életében megmutatkozott, ezért ők is ajándékokkal érkeztek hozzá (1Kir 10,23–25).

Az Ószövetségben ott az ígéret, hogy az, ami Salamonnal és Jósáfáttal történt, a jövőben még magasabb szinten fog megtörténni. Ézsaiás azt jövendölte, hogy a népek Sionhoz özönlenek majd, hogy Isten útjait tanulják (Ézs 2,2–3). A Zsolt 72,10–11 verse megjósolta, hogy királyok érkeznek majd, és ajándékokat hoznak a Messiásnak, leborulnak előtte. Ézsaiás megmondta, hogy az ajándékok között lesz arany és tömjén (Ézs 60,6). A Zak 8,23 verse szerint „[a]zokban a napokban lesz, hogy a különböző nyelvű népek közül tíz ember is belekapaszkodik egy zsidó férfiba. A ruhája szélébe kapaszkodik, és azt mondja: Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!”

A Mt 2,11 verse bemutatja ezeknek a próféciáknak a beteljesedését, amikor elmondja, hogy a bölcsek aranyat, tömjént és mirhát hoztak az újszülött királynak. A Mt 8,5–13 szakasza is a jövendölések beteljesedését mutatja be, amikor elmondja, hogy Jézus megáldott egy pogány századost a hite miatt. A Jel 21,24 verse beszél ezeknek az ígéreteknek a végső beteljesedéséről, amikor majd a világ minden királya az új Jeruzsálembe viszi dicsőségét. Ami Jósáfát uralma idején történt, az csak előkép, rövid bepillantás abba, ami Jézus örök uralkodása alatt bekövetkezik majd. A mostani időkben minden nép Jézushoz, a Királyhoz tér, amikor az egyház a missziói parancsnak (Mt 28,18–20) engedelmeskedve hirdeti az evangéliumot azoknak, akik még nem hallhatták. A népek Jézus előtt hajolnak meg, és nem csupán ajándékot adnak neki, hanem egész életüket odaszánják (Róm 12,1).

Ezért az ÚR rettegést támasztott a Júda körüli országok királyaiban, és nem mertek háborút indítani Jósáfát ellen. A filiszteusok is hoztak Jósáfátnak ajándékot hódolatuk jeléül meg adót ezüstben, az arabok pedig nyájakat hoztak neki, hétezer-hétszáz kost és hétezer-hétszáz kecskebakot.

2KRÓNIKÁK 17,10–11