Bár sok zsoltár beszél arról, amit Isten Izráel népe között tesz, Isten az egész világra tekintve választotta ki magának Izráelt. Az 1Móz 1–11. fejezete bemutatja, hogy miként süllyedt egyre jobban a bűnbe az emberiség, míg végül ez az emberek szétszóratásához vezetett Bábelnél. A 12. fejezetben azonban valami egészen új veszi kezdetét azzal, hogy Isten szövetséget köt Ábrahámmal: „Megáldatik benned a föld minden nemzetsége.” (1Móz 12,3) Isten azt ígérte, hogy minden népet megáld Ábrahám révén. Tulajdonképpen Isten éppen azért áldotta meg Ábrahámot, hogy áldássá legyen mások számára.

Azután a kivonuláskor Isten úgy rendezte az eseményeket, hogy ezáltal megmutatta: ő minden nép fölött úr, még Izráel ellenségei fölött is. Izráel népe még akkor is kitartóan ragaszkodott ahhoz, hogy Isten mindenható úr mindennek felett, amikor – sok száz évvel később – legyőzték és fogságba hurcolták őket ellenségeik (Ez 36,16–38). Isten azért választotta ki Izráelt, hogy megismertesse magát az egész világgal.

Lukács evangéliuma – azzal, hogy Ábrahámon túlmenően, egészen Ádámtól kezdve vezeti le Jézus származását – az evangélium általános szándékát sugallja (Lk 3,38). Lukács evangéliumának a végén Jézus kiküldő parancsa kijelenti, hogy a megtérés és a bűnbocsánat evangéliumát minden népnek hirdetni kell (24,47). Az ApCsel 1,8 versében Lukács ugyaninnen folytatja, és bemutatja, hogy Isten eme „mozgalma” Jeruzsálemtől a föld végső határáig terjed; ezt igazolja az is, hogy a pogányok is megtérnek, kezdve az ApCsel 10. fejezetében Kornéliusszal. Hogy semmi kétséget ne hagyjon afelől, hogy az evangéliumot az egész világon el kell terjeszteni, Jézus azt parancsolta tanítványainak, hogy tegyenek tanítvánnyá minden népet (Mt 28,16–20).

Pál a 117. zsoltárt idézi abban az összefüggésben, amikor arról beszél, hogy a hívőknek ugyanúgy be kell fogadniuk egymást, mint ahogyan Krisztus befogadta őket. Azt mondja, hogy a pogányoknak is dicsőíteniük kell Istent irgalmáért (Róm 15,11). Isten terve mindig is az volt, hogy minden nép őt dicsőítse. A jelenések könyve megerősíti, hogy ez egészen bizonyosan meg is fog történni (Jel 7,9–10). Isten az egész világ Istene, ezért méltó rá, és elvárja, hogy az egész világ dicsőítse.

“Dicsérjétek az URat mind, ti, népek, dicsőítsétek mind, ti, nemzetek! Mert nagy az ő szeretete irántunk, az ÚR hűsége örökké tart. Dicsérjétek az URat!”

ZSOLTÁROK 117,1–2