Az izraeliták esetenként fogadalmakat tettek, amelyek során saját magukat, állataikat, házukat vagy földjüket ajánlották fel a szent sátor céljainak a szolgálatára. E személyeket és dolgokat az Úrnak szánták. Hogyha valaki egy ilyen felajánlott dolgot vissza akart kérni, akkor meg kellett váltania, vagyis vissza kellett vásárolnia. A meghatározott árat a szentélynek kellett befizetni; ezzel az illető átadta azt az értéket, amennyit a felajánlása ért. A 3Móz 27. fejezete meghatározza, hogy mit mivel lehetett megváltani. Volt, aminek az értékét rögzítették. Más dolgok – mint például a házak és egyéb ingatlanok – értékét a pap határozta meg értékbecslést követően. Sok esetben további értékhányaddal is ki kellett egészíteni az összeget, amely ellensúlyozta a szentély veszteségeit.

Bármilyen ellenszenvesnek tűnik a mai olvasó számára, mégis igaz, hogy az egyes emberek megváltásának az árát is pénzbeli összegben állapították meg. Az illető életkorától, nemétől és attól függött ez az érték, hogy milyen esélyei voltak arra, hogy utódai legyenek. A legnagyobb árat a húsz és hatvan év közötti férfiakért kellett fizetni. A legkisebb értéket az egy hónap és öt év közötti lányok képviselték. Ugyanakkor ha a fogadalomtevő ember túl szegény volt ahhoz, hogy a meghatározott árat kifizesse, akkor a pap módosíthatta az összeget ahhoz mérten, hogy mit engedhet meg magának az illető.

A megváltás a Jézus Krisztusban nyert üdvösség igen becses képe. Kegyelemből igazulhatunk meg, és ez kizárólag azért lehetséges, mert Jézus megváltott bennünket (Róm 3,24). Kiváltott bennünket a törvény átkából (Gal 3,13). Az ő megváltása tette lehetővé, hogy Isten gyermekei legyünk (4,4–5). Az ár, amelyet fizetett, nem volt sem olcsó, sem hétköznapi. Végtelen nagy értéket és árat adott értünk: Krisztus drága vérén lettünk megváltva (1Pt 1,18–19). Megváltásunk Isten meghökkentő szeretetének a mértékéről szól. Rámutat arra, hogy Isten meg akar szabadítani bennünket a törvény terhe alól, ahol semmi reményünk. Amikor Isten beteljesítette dicsőséges szándékát, amelyet már a világ teremtése előtt eltervezett, akkor egyszerre hajtotta végre a bűnért járó ítéletet és fizette meg az árát a kereszten. Úgy határozott, hogy az ellene lázadókat saját Fiának a vére árán váltja meg.