Ez utóbbit foglalta dalba Brooke Robertson, akinek az első, 2020-as lemezén több ének is kötődik valakihez. A címadó szám: Taking My Voice Back (Visszanyertem a hangomat). Gyermekkorában szexuális bántalmazást szenvedett, és megfogadta, hogy soha nem fog beszélni róla. 15 évvel később, ennek a dalnak az írása gyógyító terápiának bizonyult. Miközben született az ének, azt érezte, hogy találkoznia kell egykori bántalmazójával, és közölnie, hogy megbocsát neki, s hogy Isten szereti az illetőt, és meg tud neki bocsátani. Utólag értette meg, hogy mennyire fontos volt Jézusról beszélnie pont annak, aki bántotta őt. Így lett teljes a gyógyulása.

Brooke Robertson: Taking My Voice Back

Brooke nem értette, hogy Istennek mi a szándéka az életével, mivel többször is sikertelen lett a felvételije. Elbizonytalanodott és összekuszálódott, s végül ezt mondta Istennek: “Legyen úgy, ahogy Te szeretnéd.” Miután az Úrra bízta a dolgait, nemsokára egy producer felfigyelt Brooke egy Facebookon posztolt videójára. Innen már egyenes út vezetett a felvételekhez. “Szeretném, ha az emberekben remény ébredne, és közelebb kerülnének Jézushoz, miközben hallgatják a dalaimat. Mindenki kíváncsi Isten tervére, de az igazi örömre akkor találunk rá, ha mindent átadunk neki.”

Ami a mostani albumot illeti, így fogalmaz Brooke:

Remélem, hogy ezek a dalok felerősítenek és felbátorítanak téged, hogy el tudd engedni a fájdalmadat, meg tudj bocsátani, és fel tudd fedezni azt, akinek Isten teremtett.  Szeretném, ha az emberek szabaddá tudnának válni a fájdalmak és a sérülések hatásaitól, és Isten elképzelése szerint élhetnék az életüket.

Ezt kívánjuk mi, az Ez az a nap! csapatának munkatársai is (magunkkal együtt) minden olvasónknak: Éljünk Isten akarata szerint, szabadon a múlt lehúzó hatásaitól. Forrás: Cross Rhytms Magazine

Szólj hozzá te is!