Nehémiás könyve könyve rámutat: Isten hűséges az ígéreteihez, helyreállítja népét, és megajándékozza őket az imádásából fakadó örömmel. Kr. e. 444-ben a perzsa király, Artahsasztá engedélyezte Nehémiásnak, hogy áttelepüljön a zsidó nép hazájába, sőt kinevezte őt Júda kormányzójává. Amikor Nehémiás megérkezett, a korábban hazatért maradék nép élére állt a jeruzsálemi városfalak újjáépítésében. Vezetése alatt ez a munka mindössze ötvenkét napig tartott. Kr. e. 432 körül Nehémiást újra Perzsiába rendelték körülbelül egy évre, majd másodszor is visszatért Júdába (Neh 5,14; 13,6–7).

Az, hogy Nehémiás Ezsdrás lelki reformjairól is ír, egyértelművé teszi, hogy a falak újjáépítésével együtt az volt a cél, hogy az emberek lelki egészsége is helyreálljon. Előzőleg a babiloni fogság és a templom lerombolása élesen megmutatta a bűn következményeit. A romokban heverő Jeruzsálem városa leképezte a nép lelkiállapotát. Isten azonban nem engedte, hogy népe beárnyékolja nevét, és gúny tárgyává tegye lakhelyét. A templom újjáépítése (amely Nehémiás visszatérése előtt egy évszázaddal történt) és a város falainak a helyreállítása azt demonstrálta, hogy Isten nem hagyta el népét. Segítségükre volt az újjáépítésben, és őt fogják imádni megint.

Azonban azok, akiket Nehémiás a hazatérésekor ott talált, bár hosszú évek óta otthon voltak, mégis közönyben és lelki fásultságban éltek. Folyamatos ellenállással kellett megküzdeniük, ami felszínre hozta lelki letargiájukat és az Úrral szembeni hűvös közönyüket. Azok a vezetők, illetve próféták, akiket Isten elhívott – mint például Nehémiás, illetve Malakiás–, Isten kegyelmének fényében állva folyamatosan emlékeztetik Isten népét arra, hogy megtérésre van szükségük. Nehémiás könyvének a második fele bemutatja azt a lelki ébredést, amely a városfalak újjáépítése után következett be. Nemcsak a várost sikerült újjáépíteni, hanem a népet is.

A könyv egyik üzenete egyértelmű: Isten gondoskodik arról, hogy neve megdicsőüljön. Annak ellenére, hogy ebben a megromlott világban ott az emberi bűn, és sok a megtört élet, ő újra és újra eléri, hogy a népe helyreálljon, és a világ megtudja, mily hatalmas az ő neve. A Nehémiás vezette lelki megújulás annak a reménységnek az előképe, amelyet a Jézusról szóló evangélium hirdet. Azoknak, akiket megtört és tönkretett a bűn, Jézus műve az újjáépítés reménységét kínálja, amely bárki számára elérhető.

„De te bűnbocsátó Isten vagy, kegyelmes és irgalmas, akinek türelme hosszú, és nagy a szeretete, ezért nem hagytad el őket.”

Nehémiás 9,17