Miként sok próféciára, úgy Ézsaiás szavaira is igaz, hogy két jövőbeli eseményre mutatnak (Ézsaiás 7,13–17). Az első az, hogy Áház idején egy gyermek születik, aki tanúja lesz annak, hogy Júda két nagy ellensége – Izráel és Arám – elpusztul. Az a kifejezés (‘almah), amelyet a magyar Bibliák a „szűz” szóval fordítanak, fiatal hajadonra utal (1Móz 24,43; Péld 30,19). Némelyek szerint ez a prófécia azt jelenti, hogy egy Áház házából való fiatal nőnek születik majd egy gyermeke, aki férjhez megy, és megszüli azt a gyermeket, akiről ez az ígéret szól.

Mások úgy vélik, hogy Ézsaiás próféciája egy olyan fiatal nőre vonatkozik, aki majd később Ézsaiás felesége lesz azután, hogy a próféta első felesége meghalt Seárjásúb nevű gyermeke születését követően (Ézs 7,3). Ebben az esetben a prófécia első beteljesedését az Ézs 8,3 versében találjuk. De függetlenül attól, hogy ki is ez a megígért fiúgyermek, olyan korban nő föl, amikor Isten szétzúzza a környező népek erejét, és beteljesíti népének tett jó ígéreteit.

A prófécia azonban másodszor – és még inkább – beteljesedett Jézus Krisztus eljövetelével. Az ő neve Immánuel, ami azt jelenti, hogy „velünk az Isten”. Jézus egy fiatal szűztől született, ő volt a megígért Messiás, akit az Ószövetség összes szerzője előrevetített. Az a vízió és szándék, amely Áházból hiányzott, Jézusban megvolt – sőt annál több is. Ő Isten testté lett Fia, aki csodás módon egy szűztől született, és az volt a küldetése, hogy megvalósítsa Istennek a népe megmentésére vonatkozó tervét.

Jézus volt a tökéletes Király, aki alázatosan és kegyelmesen gyakorolta hatalmát, nem pedig erőszakkal és felfuvalkodottan. Isten csodálatos gondoskodása volt, hogy az elérkező Messiás emberi testet öltött, miközben isteni természete is teljes mértékben megmaradt. Ez a megígért Fiú sokkal többet tett és jelentett, mint az Ézsaiás korában született fiú. Jézus a Sátánt, a bűnt és a halált zúzta szét áldozati halálával és csodálatos feltámadásával.

13Akkor ezt mondta Ézsaiás: Halljátok meg, Dávid háza! Nem elég, hogy embereket fárasztotok, még Istenemet is fárasztjátok? 14Ezért maga az ÚR fog jelet adni nektek: Íme, egy fiatal nő, aki most várandós, fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezi majd el. 15Tejszínt és mézet fog az enni, amíg meg tudja vetni a rosszat, és a jót tudja választani. 16Mert mielőtt ez a gyermek meg tudja vetni a rosszat, és a jót tudja választani, elhagyottá válik az a föld, amelynek két királyától rettegsz. 17Hoz majd az ÚR rád, népedre és atyád házára olyan napokat, amilyenek még nem voltak, mióta Efraim elvált Júdától: elhozza Asszíria királyát.

ÉZSAIÁS 7,13–17