A szív | Ez az a nap! Magazin

A Példabeszédek könyve egyértelműen fogalmaz ezzel kapcsolatban: „Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok a bűnömtől?” (Péld 20,9; vö. 22,15.) A helytelen viselkedés mögöttes oka minden esetben az emberi szív. Jézus ezt az igazságot erősítette meg, amikor azt mondta, hogy a gonosz szavak gonosz szívből származnak (Mt 12,33–37), és hogy minden csalárdság, paráznaság, lopás, gyilkosság és egyéb bűn a szívből ered (Mk 7,20–23).

Mivel az embernek valójában a szívével van a baj, ahhoz, hogy igazán és tartósan megváltozzon, új szívre van szüksége. Mózes ötödik könyve azt mondja, hogy az ember akkor nem tud engedelmeskedni a törvénynek, ha a szíve nem Isten körül forog (vö. 5Móz 5,29; 30,1–20). Az Úr azt ígéri, hogy elhozza azt a napot, amikor egy belső, szívbeli változás megy végbe az emberben, amely képessé teszi az engedelmességre (30,6). Ezt az ígéretet ismételte meg az Úr Ezékiel révén, amikor azt mondta, hogy követőinek új szívet ad (Ez 36,26), majd pedig Jeremiás által azt mondta az Úr az új szövetségről, hogy „törvényemet a bensőjükbe helyezem, a szívükbe írom be” (Jer 31,33).

A Példabeszédek ugyanerre a reménységre mutat, miszerint Isten bölcsessége a szívünkbe lehet írva (Péld 3,3; 7,3). A Példabeszédek könyvében számtalanszor használt „bolond” kifejezés a héber eredetiben azt jelenti, hogy „akinek nincs szíve”; ezt némely fordítások – valamilyen formában – úgy tolmácsolják, hogy „esztelen” (6,32; 7,7; 9,4; 10,13; 11,12; 12,10; 17,18; 24,30; vö. 5Móz 5,29). A paráználkodó ember bolond, „hiányzik a szíve” (Péld 6,32; 7,7). A bölcsesség és az ostobaság egyaránt azokat keresi, akik értelem nélkül valók/együgyűek („nincs szívük”) (9,4; 16). Aki esztelen („nincs a helyén a szíve/az értelme”), az meghal (10,21). A lusta ember pedig szintén ostoba („nincs szíve/értelme”; 24,30). A bölcs ember azonban, aki a bölcsességre hallgat, „értelmet (szívet) szerez” (15,32; vö. Ez 36,26).

Az embernek arra van szüksége, hogy a Jézus Krisztusban való hit által újjászülessen, és új szívet kapjon. Jézus a saját vérével szerezte az új szövetséget. Ezt mondta: „…ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” (Mt 26,28) Csak akkor járhatunk a bölcsesség útján, hogyha Krisztusban újjá lettünk.