A keresztény élet hat legnagyobb kihívása
Az Istenbe vetett bizalom nem könnyű, de az sem, ha nincs kibe kapaszkodni. A közösség megtalálása is nehéz, de magányosan élni még nehezebb. Bármilyen nehéz is az út, soha ne gondold, hogy egyedül vagy!
Az Istenbe vetett bizalom nem könnyű, de az sem, ha nincs kibe kapaszkodni. A közösség megtalálása is nehéz, de magányosan élni még nehezebb. Bármilyen nehéz is az út, soha ne gondold, hogy egyedül vagy!
Az életben mindig találkozunk nehézségekkel. A függőséggel küzdeni nehéz, de józannak maradni is kihívás. Keresztényként élni nehéz, de az is nehéz, ha valaki nem keresztény. Ahogy hívőként küzdünk, hogy emlékezzünk arra, milyen értékesek vagyunk Isten szemében, úgyanúgy azok, akik nem Istenben találják meg identitásukat, hasonlóan keresik a belső értéküket mulandó dolgokban.
Ha bátorításra van szükséged, olvass tovább. Íme a hat legnehezebb dolog, amivel keresztényként szembe kell néznünk.
„Reménykedj az ÚRban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az ÚRban!” (Zsoltárok 27:14)
A türelem erény, de megvalósítani nagyon nehéz. Istenre várni sokszor olyan érzés, mintha egy örökkévalóság telne el. Ábrahám és Jób is sokat vártak Isten cselekedetére. Néha tudjuk, mi fog történni, máskor viszont nem, és ez sokkal nehezebbé teszi a várakozást. De bármi is történik, bíznunk kell abban, hogy Isten meghallgat minket, és ismeri a helyzetünket. Ahogy egy bölcs ember mondta egyszer: „Imádkozz, amíg várakozol.”
„Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az ÚR, a te Istened vonul majd veled, nem hagy cserben téged, és nem hagy el.” (5Mózes 31:6)
Amikor jól mennek a dolgok, könnyű hinni Istenben. De amikor nehéz idők jönnek, sokkal nehezebb bízni abban, hogy Isten a legjobbat akarja nekünk. Sadrák, Mésák és Abednégó példája emlékeztet minket arra, hogy még a legnagyobb próbák közepette is bíznunk kell Istenben. Ő mindig munkálkodik életünkben, még ha nem is mindig látjuk vagy értjük azt.
„Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket.” (Máté 5:44)
Megbocsátani valakinek egy dolog, de szolgálni az ellenségeinket egészen más kihívás. Ez ellentmond az emberi természetünknek, de a Szentírás arra hív minket, hogy tegyük meg. Nem kell szó szerint mindent megtennünk, amit ellenségeink kérnek, de hajlandónak kell lennünk arra, hogy szolgáljuk őket, és imádkozzunk értük.
„Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra gondoltam, és imádságom eljutott hozzád, szent templomodba.” (Jónás 2:8)
Néha annyi csapás ér minket, hogy elfelejtjük Isten jóságát. Ilyenkor emlékeznünk kell arra, hogy Isten mennyi jót tett értünk a múltban. A Szentírás olvasása, imádkozás és közösség keresése segíthet visszaemlékezni Isten hűségére.
„Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.” (Prédikátor 4:9-10)
Keresztényként közösséget találni kihívás lehet, különösen, ha az egyház felszínessé válik. Ahhoz, hogy mély kapcsolatokra találjunk, sebezhetőnek kell lennünk, és nyitottnak mások felé. Imádkozzunk, és bízzunk abban, hogy Isten segít megtalálni a számunkra megfelelő közösséget.
„Legyetek tehát Isten követői mint szeretett gyermekei, 2és éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, Istennek kedves illatként.” (Efézus 5:1-2)
Krisztushoz hasonlóvá válni talán a legnagyobb kihívás, mert soha nem leszünk tökéletesek, mint Ő. De a cél az, hogy minden nap törekedjünk arra, hogy egyre inkább hasonlítsunk rá, és az Ő dicsőségére éljünk.
Keresztényként élni nem könnyű, de ez egy olyan kihívás, amit mi választhatunk. A döntés a miénk: dolgozunk azon, hogy jobb keresztények legyünk, vagy sem.