Ha régóta nem fejezi ki senki, hogy szeret téged, akkor az kiszárít belül. A létezés központi része vonatott meg tőled. Persze, attól még szerethetsz, s mint az autóban az elektromosság visszatöltése, te is részesedsz az általad kifejezett szeretetből. Ez persze nem elég, és a tankolásra vagy a direkt feltöltésre mindig szükség van. Ideje hallanod és érezned, hogy lehet szeretni téged is, mert ez az élet levegője.

Ha régóta csak azt hallod, hogy mit csinálsz rosszul, és mire nem vagy/leszel képes, akkor az visszametszi a cselekvéshez, alkotáshoz való kedvedet. Emiatt rosszabbul teljesítesz, többet hibázol, negatív spirálba juthatsz, s úgy tűnik, igazuk van a negatív véleményeseknek.
Ideje hallanod, hogy szükség van rád, te is kaptál egyedi képességeket, s képes vagy pozitív változást előidézni szűkebb vagy tágabb környezetedben az ötleteiddel vagy ihleteiddel.

Ha régóta mondják azt, hogy: mindig (amikor elszúrsz valamit) vagy azt, hogy: soha (amikor menne valami), akkor egyre kevesebbet érsz a saját szemedben. Még azt sem teszed, ami lazán ment korábban, mert elbizonytalanítottak a negatív szavak.  Belebetonoznak a passzivitásba, a kudarctól tartásba.

Ilyenkor ideje rájönnöd arra, hogy pont fordítva kell, hogy hozzáállj: mindig megpróbálni, és soha nem feladni. 

Ha régóta tart gúzsba kötve valamilyen félelem vagy ijedezés, akkor ezek árnyéka rádvetül, és bármilyen jó dolognak elronthatja az örömét. A félelem megdermeszt, és szenvedsz önnön tehetetlenségedtől és kiszolgáltatottságodtól.

Ideje felkelned, és szembenézned vele. Rendben, akkor nézzük meg, jogos-e az érzés, amit generál? Persze, ha kimerült vagy, akkor pihend ki magad, és töltődj fel, mert az is kell a szabaduláshoz. Ha pánikbetegséged van, akkor lassabban megy végbe, de ideje kihasználnod a tágasabb élettérre jutás legapróbb lehetőségét is.

Ha régóta aggódsz, akkor lehet, hogy amiatt is aggódsz, hogy mi lenne, ha megszűnne az aggódásod. A negatívba fordulható jövő gondolata kínoz, pedig lehet, hogy nem úgy lesz. Többen is vannak, akikkel közölték, hogy nemsokára meghalnak. Gondolták, kiírják magukból, amit összegyűjtöttek életük során, és tucatnyi könyv jelent meg, íróik pedig sokáig éltek még.

Ideje leállítani a jövő rosszra fordulása miatti félelmet. Jöhet jó és rossz is – állunk elébe. Mint Baradlay Ödönék, akik néhányan maradtak csak, összekapaszkodtak, és sétáltak az ellenség puskái felé. Ha meg kell halnom, haljak meg állva. Ám megjelent Richárd a huszárjaival, és megfordult a csata kimenetele. Álljunk fel a fenyegetések hallatán, húzzuk ki magunkat, és aktívan tegyük a dolgunkat. Richárd pedig bármikor megérkezhet.

Ha régóta anyagi gondokkal küzdesz, akkor az mély, fájdalmas nyomot hagy a lelkedben. Pláne, ha volt kitörési, feljebbjutási esélyed, de elrontottad, s maradtál a nélkülöző szinten. Mintha úsznál, de csak éppen annyira tudod kitartani a fejed, hogy meg ne fulladj. Méltatlan helyzetek sokaságát vagy kénytelen megélni, és nem tudod, merre van a kiút.

Ideje, hogy ne hibáztasd magad, és hidd el, nagyon sokat ér az az empátia, ami eme évek alatt kialakult a lelkedben. Mert egyszer mindenki megszorul – ha nem is anyagilag -, és akkor ott leszel te, aki annyiszor nekiveselkedtél a fájdalmaiddal együtt, és megvigasztalod őket. Ezen túl, felvirradhat a te napod is, és megnyugtató anyagi helyzetbe kerülhetsz, amit nagyon fogsz értékelni.

Ha régóta rossz valami, akkor ne nyomjon maga alá, mert ilyen világot élünk, ahol a rossz is hathat, sőt ideiglenesen győzhet is. Ám csak csatát, de háborút nem. Az a jónak van fenntartva. Ezért éri meg jónak lenni.

Ideje felismerned, hogy szakítani kell minden bűnnel, sötéttel, hazuggal, ocsmánnyal. Rázd le a múlt miatti szégyent, és nézz bizakodva a jövő felé.

Isten szeret, biztat, megbocsát, gyógyít, helyreállít, erőt ad – és ez rendkívül sokat jelent azoknak, akik bíznak benne. Ám kellenek szándékok, amelyek jó irányba állítanak, szemek, amelyek észrevesznek, lábak, amik odavisznek, fülek, amik meghallanak, és kezek, amelyek megsimogatnak, felsegítenek és átölelnek. Itt vagyunk jót tenni egymással.