Az üdvösség: csoda. A Szentírás sivár képet tár elénk az emberiség lelkének az állapotáról. Nemcsak az a gond, hogy rosszak az emberek, hanem az is, hogy lelkileg halottak. Mindenkinek fel kell támadnia lelkében ahhoz, hogy megismerhesse Istent, és érte élhessen. A jó hír az, hogy Jézus Krisztus meg tudja adni a lelki feltámadást.

A Bibliában a körülmetélés általában arra a szokásra utal, hogy a fiúgyermekek előbőrét lemetszették nyolc nappal a születésük után, ezzel jelezve, hogy a gyermek bekerült az ószövetségi hitközösségbe.

Pál erre a jól ismert képre épített, amikor így írt: „Benne vagytok körülmetélve is, kéz nélküli körülmetéléssel, levetve a bűn testét Krisztus körülmetélésében.” (Kol 2,11) Ez az Ez 36,26 versében olvasható isteni ígéretet visszhangozza: „Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek.

Elveszem testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek.” Az emberek ma csak azért tapasztalhatják meg az életet, a jövőben pedig testük feltámadását, mert Jézus meghalt és feltámadt.

Bárki átélheti a lelki feltámadást, ha Jézus Krisztusba veti a hitét. Jézus nem csupán segít az embereknek, hogy jobbak legyenek; új életre támasztja fel őket a lelki halálból. Az üdvösség egyedül Isten kezében van.

Az emberek semmi olyasmit nem tehetnek, amivel kivívhatnák Isten tetszését és jóváhagyását. Nincs olyan szertartás, sem régi, sem új, amely helyettesíthetné Isten kegyelmének a munkáját az emberiség megváltásában.

Vele együtt vagytok eltemetve a keresztségben, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül.

KOLOSSÉ 2,12